Beszámoló a győri kántorműhelyről

A résztvevők a tatai, soproni, szombathelyi és zalaegerszegi szervezőlelkészségekből érkeztek nagy örömmel a gyönyörű győri templomba. A népszerű Szent Efrém Férfikar alapítója és vezetője, dr. Bubnó Tamás Liszt-díjas karnagy tartott az érdeklődők számára előadást, melyben áttekintette az ortodox zenei hagyományt, a nyugati és keleti keresztény zene fejlődését, történeti változásait, a liturgiában, ill. azon kívül elfoglalt helyzetét, jelentését és jelentőségét. 

Érdekes volt hallgatni a Szent Liturgián való részvétellel kapcsolatos eltérő, megengedőbb vagy kötöttebb, keleti és nyugati értelmezést, ami mind a mai napig teológiai viták alapjait is képezi. Ami biztosan közös pont, hogy „aki énekel, az kétszeresen is imádkozik”, hiszen a Liturgia isteni szépségét a hangok összeadódása, az együttes, egymásra figyelő éneklés öröme csak tovább emeli, és ez a lelki élmény átélését is segíti.

Mint megtudhattuk, bár a magyar görögkatolikus zenei hagyomány dallamvilágában és szövegeiben sok rokonságot mutat az eredeti szláv énekekkel, mégis egyedülállónak tekinthető az a beszédhez, beszédtempóhoz igazodó (parlando), különleges, régi stílusú éneklési mód, amit megőriztünk az elmúlt évszázadok folyamán, azaz saját nyelvünkre, lelkünkre fordítottunk.

Kántoraink egyik feladata az is, hogy szolgálati helyükön a közösség bevonásával, tanításával és egyben segítségével ezen elveket figyelembe véve vezessék a liturgikus éneket. Karnagy úrtól ehhez is kaphattunk gyakorlati útmutatást és sok-sok kedves, lelkesítő szót, amit nem győztünk magunkba szívni.

A találkozót paraklisz imádkozásával zártuk, melyet Tasi Tamás parókus atya végzett, az éneket  Papp Zoltán kántor vezette.

Keresve sem találhattunk volna jobb lelki élményt! 

Szeretettel köszönjük a szíves vendéglátást Tamás atyának, a szervezést Anton Pál felolvasónak, Papp Zoltán kántornak és a győri parókiának, valamint a fesztiválirodának.