Május 30-ra a „Betegek és gyógyítók zarándoklata” szerepelt a naptárban, amit nem propagált különösebben a kegyhely, de azt nem lehetett tudni, hányan kelnek majd útra vasárnap reggel, hogy Máriapócson vegyenek részt liturgián.
Nos, jó döntés volt „kiköltözni”. A belső tábori oltárnál végezték az összes délelőtti szertartást. Ugyan az utrenye alatt még csípős hideg volt, de 9 óra körül kisütött a nap, mintha bíztatni akarná a híveket… Mindkét Szent Liturgián, és a kettő közötti katekézisen is sokan voltak jelen. Ezúton is köszönet fegyelmezettségükért!
Kiss László debreceni egyetemi lelkész saját súlyos betegsége okán igen hitelesen beszélt mindarról, amikre őt megtanította, rádöbbentette a kór. S azt is összegyűjtötte, hogy mikből tudott erőt meríteni, mik segítettek neki abban, hogy akarjon meggyógyulni, hogy megoldandó kihívásként tekintsen a nehézségeire. A teljes előadás itt érhető el:
A 11 órai liturgiát követően a jelenlévő atyák a betegek szentségével szolgáltak. Ez kicsit komolyabb előkészületet és szervezést igényelt, mint a korábbi években, de sikerült biztonságos megoldást találni. Örülünk, hogy több százan éltek a lehetőséggel.
A betegek kenetének feladása alatt mondott imádságunk:
Szent Atyaisten, lelkünk és testünk orvoslója, gyógyítsd meg e kenés által N. szolgádat testi és lelki betegségéből, és ébreszd őt Krisztusod kegyelmével új életre! Mert te vagy minden gyógyítás forrása, mi Istenünk, és téged dicsőítünk a te egyszülött Fiaddal és egyvalóságú Lelkeddel együtt, most, és mindenkor, és örökkön-örökké, amen.
