Az Érseki Hivatalban található Szent István kápolnában vettek részt hálaadó szertartáson, majd a hagyományoknak megfelelően búzaszentelést tartottak. Szent György napjához kapcsolódik ez a szokás: Sivadó Miklós és Kapin István atyák a négy égtáj felé fordulva felolvastak egy-egy evangéliumi szakaszt, imádkoztak a jó termésért és a kedvező időjárásért, majd megáldották és megszentelték a zöldellő búzát. Isten áldását kérték nem csak a termőföldre, hanem más gabonafélékre, gyümölcsösökre és kertekre is. Ezt követően mindenki vihetett haza néhány szálat a megszentelt búzából.
A búzaszentelés hagyománya
A Néprajzi Lexikon szerint Tolnában a megszentelt és hazavitt búzaszálakat az állatoknak adták, hogy ne dögöljenek. Pereszlényben, ahol a pap megfordult, amikor a négy égtáj felé hintette a szenteltvizet, onnan egy maroknyi földet vittek haza az emberek és elhintették a méhek előtt, hogy a raj ne menjen el. Nógrádban, Hevesben mindenki tépett egy-egy szálat, és a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, az asszonyok az imakönyvükbe préselték. Egyesek egész marokkal vittek haza, s abból vágtak a kislibák eledelébe, egy részét pedig eltették, és ha a gyereknek nyilallása támadt, belefőzték a teába, amellyel a fájós részeket borogatták. A hagyományosan berendezett parasztszobákban néhol ma is megtalálható a szentképek mögé tűzött szentelt búzaszál.