Október 1. jeles nap a görögkatolikus egyházban: ekkor emlékeznek meg az Istenszülő, Szűz Mária oltalmáról. Az ünnephez kapcsolódóan rendezik meg évről-évre az Attila téri templom búcsúját. A zsúfolásig megtelt lelki hajlékban személyes élményének felidézésével kezdte Fülöp metropolita atya prédikációját. Ő és néhány munkatársa néhány héttel ezelőtt járt a libanoni és izraeli határon az ottani melkita testvérek meghívására. Történt ez annak az adománygyűjtésnek a kapcsán, amit évekkel ezelőtt indított útjára a Görögkatolikus Metropólia a szíriai keresztények megsegítésére, és aminek köszönhetően újjáépülhetett a háborúban lerombolt templomuk.
A főpásztor és kollégái így szoros, élő kapcsolatba kerülhettek az evangéliumi történetekkel. Ugyanakkor ez ijesztő is lehet – mondta Fülöp metropolita – elég, ha csak az e naphoz tartozó igeszakaszt (Mt 15,21-28) vesszük alapul, amelyben Jézus látszólag elutasító volt egy, a gyermeke meggyógyítását kérő asszonnyal.
- Amikor úgy érezzük, hogy az Úristen elutasít és sokszor nem is kapjuk meg azt, amit kérünk, jusson eszünkbe ez a történet. Fontos ugyanis, hogy ne veszítsük el a türelmünket, hitünket vagy forduljunk szembe Istennel! Alázatosan kell az isteni titkokra tekinteni és bízni akkor is, amikor nem értünk semmit. Hiszen csak kérni kell és adatik, ha bízunk abban, hogy Isten végtelenül szeret minket. Az evangélium világosan beszél: nincs olyan kérés, melyet Isten nem hallgatna meg. Minden imádságunk a fülébe jut, csak nem biztos, hogy úgy adja áldását életünkre, vágyainkra, ahogy mi szeretnénk. Az a kérdés tehát, hogy elfogadom -e, amit az Istentől kapok? – világított rá Fülöp metropolita, majd hozzátette, hogy nagyon szép volt látnia a Közel-Keleten járva, hogy az ottani keresztényeknek milyen erős hite van. Pedig körülményeik a kereszténységet egyáltalán nem segítik, valóságos vértanúságot kell vállalniuk hitükért.
- Nekünk is olyan keresztényeknek kell lennünk, akik büszkén hirdetik azt, hogy milyen csodálatos Isten felé haladni és szavait megvalósítani – erre kérte a híveket a főpásztor, aki szerint a Főszékesegyház szomszédságában felépülő látogatóközpont is ezt a folyamatot segíti majd. „Összeforrasztó kohó” lesz, amely nemcsak találkozási pontként szolgál majd, hanem azt is megerősíti bennünk, hogy milyen jó Krisztushoz tartozni. Fülöp metropolita felidézte: igaz, hosszú éveket kellett várni arra, hogy az épület kinőjön a földből, de ez idő alatt fölismerhettük Isten akaratát és a bokréta megáldása bizonyíték arra, hogy érdemes volt várni, dolgozni.
- Azt kérem az Istentől, hogy ez a ház erősítsen minket, hogy olyan közösséggé formálódjunk, melynek missziós ereje van. Tudják meg az emberek, hogy jó ezekhez a keresztényekhez tartozni. – zárta gondolatait Fülöp metropolita atya.
Az ünnepi Szent Liturgia végén a hagyományoknak megfelelően körmenetet is tartottak, a negyedik evangéliumi szakasz azonban Seszták István főhelynök atya tolmácsolásában már a látogatóközpont majdani bejáratánál hangzott el.
Ezt követően Kapin István parókus atya szólt néhány szót az építkezésről, amely szerinte olyan szellemiségben halad, akár egy Szent Liturgia, vagyis mindenki figyel a másikra, és együtt örül tervező és munkás a közös munka eredményének.
Mint mondta: személyes élmények is kötik a bokréta-ünnepekhez édesapja révén, aki máig házakat épít, emiatt sokszor vett részt ilyen eseményen gyermekkorában.
- Édesapám boldogan mutatta bokréta kendőjét, és elégedetten ült le a közös asztalunkhoz, mondván, hogy kész a ház fele. Ilyenkor mi is együtt örültünk a sikernek. Bennem ez az öröm van, és ezt az örömöt szeretném átadni és megköszönni mind az építőknek és mindazoknak, akik segítik a munkánkat. Köszönettel tartozunk a városnak is, hiszen nem pusztán a materiális javakkal segítenek, hanem az elengedhetetlen inspirációt is szolgáltatják. Nemcsak a magunk közösségét kell szeretettel fogadni, hanem a városba érkező vendégeinket is, akik nem idegenek nekünk, hiszen Krisztusban mindannyian testvérek vagyunk – mondta parókus atya.
Végezetül Debrecen polgármestere köszöntötte az egyházközség tagjait. Papp László polgármester azt mondta: minden ilyen építkezés hitet és erőt ad arra, hogy a keresztény Európa igenis létezik és épül. Ebben szeretné, ha Debrecent úgy tekintenék, mint egy igazi támogató társ, egy olyan város, amely valamennyi vallási felekezetet tudja segíteni működésében.
- Ez az új közösségi tér valóban legyen a magyar görögkatolikus közösség, a debreceni görögkatolikus közösség egy olyan építkezésének helyszíne, közösségépítő helye, amely a következő évszázadokban tud erőt és hitet adni Európában valamennyi katolikusnak és görögkatolikusnak - emelte ki a polgármester.
A bokréta, megáldása után került fel az épület legmagasabb pontjára, ami után szeretetagapén is megtapasztalhatták a kedves testvérek az együvé tartozás örömét. A tervek szerint már jövő tavasszal megnyitja kapuit a látogatóközpont a hívek és az érdeklődők előtt.