Ötvenöt édesapa indult útnak gyalog Debrecenből Máriapócsra – sokfelől érkeztek, különböző korúak, egy közös cél azonban összehozta ezeket a férfiakat: az apák zarándoklata. Megszakították hétköznapjaikat, félretették a munkát, hogy gyalogosan útnak induljanak a nemzeti kegyhelyre, a házaspárok és családok búcsújára.
Az édesapák zarándoklata az egyik legmeghatóbb esemény Máriapócson.
Immár kilencedik alkalommal keltek útra az apák, leendő apák, férfiak Debrecenből, hogy két napon keresztül imádkozva, énekelve vagy éppen elcsendesedve tegyék meg a mintegy 60 kilométeres utat.
Az indulás előtt közös imádságra gyűltek össze a csapókerti Szent Péter és Szent Pál görögkatolikus templomban, ahol a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is készülve kenyeret áldottak meg.
Terdik János szervezőlelkész útravalóként azt mondta: az, hogy az életút melyik szakaszán tartunk, hasonlít ahhoz, hogyan is lesz majd a kovászból kenyér. Kiemelte, hogy az utat mindenki másokért – családjaikért, feleségükért, gyermekeikért – és önmagáért tegye meg.
- Mindenki kapott egy kis darab cipót a tarisznyájába, majd közösen imádkozva, beszélgetve, olykor elcsendesedve tettük meg az utat Máriapócsig. Az volt fontos, hogy a zarándokút az odaszánt időről szóljon és megerősödve tudjunk visszatérni – mondta Terdik János atya.
Debrecenből ötvenöten indultak, akikhez menet közben többen is csatlakoztak, így hetvenen érkeztek meg szeptember 28-án Máriapócsra. Az édesapákhoz vasárnap érkeztek meg a családtagjaik is, hogy együtt vegyenek részt a házaspárok és családok hálaadó miséjén. A Szent Liturgián az apák az Istenszülő közbenjárását kérték, és Jézus Krisztus áldását a rájuk bízottakra, életükre és feladataikra.