Egy korszak lezárult - Deli Gabriellát köszöntötték az évzáró hangversenyen

A Szivárvány Gyermekkar vezetője ugyanis ebben az évben, hosszú sikeres pályáját lezárva nyugdíjba vonul. Így tehát nem csak egy szokásos tanévet zártak le, hanem egy olyan esztendőt, ahol az iskola egyik alappillérét ünnepelték. Gabi néni már előre gondoskodott a jövőt illetően: Benedek-Paládi Krisztina lesz/lett az utódja, aki már két éve folyamatosan nyomon követi a szakmai munkát.

A legkisebb csemeték

Az első osztályosok karácsonykor már bemutatkoztak a nagyközönség előtt, a legkisebbek most „Tavaszi játékfűzést” adtak elő, a büszke szülők nagy örömére. Az osztatlan siker persze nem maradt el. Jövőre már ők is a Szivárvány Gyermekkar tagjai lesznek.

A Szivárvány Gyermekkar

Az alsós diákokból álló csapat ebben a tanévben is több iskolai és városi eseményen lépett fel. Októberben Máriapócson köszöntötték a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat dolgozóit. Decemberben megtartották a hagyományos karácsonyi hangversenyüket; tavasszal részt vettek az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyén, ahol arany minősítést kaptak, illetve az Év Kórusa címet is kiérdemelték. Anyák napján a Dósa nádor téren örvendeztették meg a szülőket, nagyszülőket. Hamarosan pedig Székelyudvarhelyen képviselik iskolánkat: tavaly ugyanis a Pimpimpáré kórus tagjai jártak Debrecenben, most pedig a Szivárvány Gyermekkar utazik hozzájuk Erdélybe. A székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceummal már 2016. óta van testvérkapcsolata az iskolának.

A záró hangversenyen műsorukban helyet kapott:
Maros Rudolf: Háros felől – négy népdal
Szőnyi Erzsébet: Három bicinium – Amikor a mutató; A kislányok; Én a hegyre
Kodály Zoltán-Kistétényi Melinda: Epigrammák sorozatból a Tavasz tétel
Daróczi Bárdos Tamás: Üszküdárá – vidám ballada

Zongorán kísérte őket Fejszés Dániel. Nagyszerű választás volt a vidám balladával zárni, hiszen ez az a dal, amit egyszerűen nem lehet megunni a fiataljaink előadásában! Vastaps volt a jutalom!

Búcsú az alsó tagozattól

Szokás szerint elbúcsúztak a 4. osztályosok, de nem végleg, hiszen a Lautitia Gyermekkarban folytatják pályájukat. A leköszönés azonban nagyon sajátosra sikerült: a csapat egyik tagja, Kovács Alexandra édesanyja és nevelő apukája a debreceni Neonhal együttes tagjai, így közösen adták elő a „Ha kész leszel…” című dalt. A Szivárvány Gyermekkartól elköszönő 4. osztályosokat Gabi néni oklevéllel és egy képösszeállítással ajándékozta meg.

A fantasztikus hangulatú este azonban Deli Gabriella utolsó szereplése is volt karnagyként. 34 évnyi következetes, áldozatos munkát köszönhetnek neki a diákok, pedagógusok, szülők és szakmabeliek. Mivel a Kölcsey Kórusnak jelenleg is tagja, így ezen az estén a társai és a kórus vezetője is köszöntötte őt meglepetésként, persze a közös ének sem maradhatott el.

Lautitia Gyermekkar

Eseménydús éven vannak túl a felső tagozatos diákok is, hiszen a teljesség igénye nélkül a Csokonai Nemzeti Színház „Bohémélet” és „Úrhatnám polgár” című produkciójában is szerepeltek. Idén is teltház előtt zsongott messze a hálaének karácsonykor és még az Eddával is dalra fakadtak egy adventi koncerten. Emellett az In Canto sul Garda Nemzetközi Kórusfesztiválról is első hellyel tértek haza.

Az évzáró hangversenyre egy olyan művel készültek, ami több szempontból is fontos és érdekes a kórus életében. Sok-sok generáció nőtt fel úgy az iskola falain belül, hogy nemcsak a próbateremben, de az iskola minden szegletében zengett ez a dallam az elmúlt 65 év során. Ez „Kodály Zoltán: Pünkösdölő” című nagyszabású műve volt. Szólót énekelt Demeter Panna és Hajós Mária. A mű közel 10 perces volt és rengeteg karakter, érzés megformálását kívánta meg a kórustól. Életünk egyik legemlékezetesebb 10 perce volt...

A végzős diákok is elköszöntek – persze nem végleg

Nagyon régi szokás már, ahogy a negyedikesek búcsúznak a Szivárvány kórustól, úgy köszönnek el a nyolcadikosok is a kórustól és az intézménytől. Persze ez is csak egy képletes búcsú, hiszen a legtöbben a vegyeskarban folytatják az éneklést. Az este végén könnyed stílusban hallhattuk tőlük a The Stanford Mendicants: Sh-Boom című dalát. A vidám pillanatokat megragadva Nemes József Joe bácsi egyesével köszönte meg a fiataloknak az elmúlt év munkáját. Örömkönnyek csillogtak a reflektorfényben...

Lautitia Ifjúsági Vegyeskar

A Kóruscsalád legidősebb tagja, ha lehet így fogalmazni. Jellemzően olyan diákok alkotják, akik a Szent Efrém Iskolában befejezve tanulmányaikat szeretnének együtt maradni a csapattal és folytatni a megkezdett közös utat. A vegyeskar is jelen volt idén a Riva del Gardában rendezett nemzetközi versenyen, ahol az előkelő második helyet zsebelték be. Az Ajtók című produkcióval bemutatkoztak Szegeden, énekeltek Budapesten az Ars Sacra Fesztiválon és a Zempléni Fesztiválon is, valamint a Szépséges Pászka ünnepén Miskolcon. Idén még Tata, illetve Kapolcson a Művészetek Völgye is várja őket.

Az évvégi záró esten a repertoárban szerepelt:
Claudio Monteverdi: Sestina kötetéből – Dara la notte
Vaclovas Augustinas: Tykus, tykus
John Trotta: Dies Irae

Közösen a színpadon

Persze nincs is annál szebb, mikor a kórusok közösen énekelnek valamit, egyesítve erejüket és lelkesedésüket! A közel 150 fős kórus család előadásában felcsendült Michael Barrett – Ndikhokele Bawo című műve. Micsoda hangulata volt!

A műsor végéhez közeledve dr. Seszták István főhelynök is búcsúzott iskolánk meghatározó alakjától. Hálát adott a Jóistennek Gabi néniért, és azért, hogy a jelenlévők nemcsak egy közönség, hanem egy igazi közösséget is alkotnak. A köszönet és hála jeléül Kocsis Fülöp metropolita nevében a Hajdúdorogi Főegyházmegye díszoklevelét adta át Deli Gabriellának.

Miben áll a debreceni identitás? – kereste a választ köszöntőjében Puskás István alpolgármester. Ha a kultúrát veszük alapul, akkor nem más, mint a kóruskultúra. Hiszen immár 300 esztendeje része a város életének. Megköszönte Gabi néninek, hogy tovább öregbítette Debrecen hírnevét, és ő is hozzájárult ahhoz, hogy ezek a gyerekek közel kerüljenek a zene, az éneklés világához. A város nevében díszoklevelet adott át a karnagynak.

Nemes József, a Lautitia Kórus vezetője hangsúlyozta, nemcsak ő, de nagyon sokan nem állhatnának a színpadon most, ha Gabi néni nincs. Hiszen őt is tanította évekkel ezelőtt kisiskolásként, amiért háláját fejezte a többi kórustag nevében is. Ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott Deli Gabriella: „Ha visszagondolok, olyan, mintha tegnap kezdődött volna el ez a nagy kaland. Ezt a 34 évet kimondani is hihetetlen, de megélni egy fantasztikus pillanat volt. Gyorsan elszálltak az évek. Rengeteg emlék, élmény van mögöttem, ezek főleg akkor jönnek elő, ha képeket nézegetek. Nemes Józsi mutatott egyet a legutóbb: a saját iskolai tablóképét. Azon is rajta voltam, hiszen Joe a tanítványom volt.”

Ajándék gyanánt meglepetéssel készültek: a Kölcsey Kórus, a Szivárvány Gyermekkar, a Lautitia Gyermekkar és a Vegyeskar is színpadra lépett, és utoljára kérték meg Gabi nénit, hogy az egyik klasszikus darabot vezényelje le Ő. Ez a Varázskréta volt, zongorán közreműködött B. Kiss Szabina. Fantasztikusan hangzott több száz torokból ez a remekmű.

Vas Péter intézményvezető szintén megköszönte Deli Gabriellának az elmúlt évtizedek munkáját, mint mondta: igazán példaértékű pedagógusi és művészi pályát tudhat maga mögött Gabi néni, amiért örökké hálásak lesznek. 

Utolsó aktusként meghatóan búcsúzott tőle az egész közönség: A Citrusfa levelestől-ágastól kezdetű dallal vonultak le a színpadról a fellépők...

A Citrusfa levelestől-ágastól
Kisangyalom, hogy váljunk el egymástól?
Úgy elválunk kisangyalom egymástól,
Mint a csillag fényes ragyogásától.

És hogy mi fog hiányozni Gabi néninek? Nagyon gyorsan rávágta: minden. Nemcsak a diákok vagy a színpad, hogy megmutassák a gyerekekkel, honnan, hova fejlődtek, nemcsak a próbák, vagy a kollégák...minden hiányozni fog neki. A jövőt tekintve pihenés, kirándulás, színház, koncert, és megannyi ének vár Gabi nénire a Kölcsey Kórusban – ehhez és a nyugdíjas évekhez kívánunk jó egészséget Isten áldásával!

„A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.”