Elindult a tanév a Papnevelő Intézetben is

Az egyházi év kezdetével, ez év szeptemberében a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet is elindította új tanévét. Idén 27 papnövendék kezdi meg tanulmányait a 2017/2018-as tanévben, az ideiglenes szemináriumban, Borbányán, valamint 5 előkészítő éves papnövendék az Ér utcai propedeutikus szemináriumban. 

A beköltözés várva várt időpontja szeptember 8-ra, az Istenszülő születésének ünnepére esett, amely időpontot a nap emelkedettsége mellett az is meghatározott, hogy a máriapócsi Kis Boldogasszony napi búcsú előtti péntek volt. Ez azért fontos, mert szemináriumi évünket egy fontos szolgálattal kezdjük meg, melyet ezen a magyar görögkatolikusság számára fontos ünnepségen végzünk. Ha röviden meg kéne fogalmazni ennek az okát, az talán az lenne, hogy emlékeztessen minket hivatásunk teljes szolgálat jellegére. Lényeges, hogy ne a fennkölt kiválasztottság érzés legyen a gondolataink középpontjában, hanem az alázatos szolgálat megélése. 

Ami viszont a tanév elkezdésének szervesebb része volt csak ez után következett. Miután mindannyian elvégeztük a szolgálatunkat, és visszatértünk Nyíregyházára, egy szép vecsernyével kezdhettük el az évnyitó hivatalos részét. A vasárnap esti alkonyati zsolozsmát szemináriumunk új rektora, dr. Kruppa Tamás atya végezte. Külön megemlíteném, hogy a két és fél hónapos nyári szünet után óriási élmény volt újra együtt énekelni a kispapokkal, hiszen amikor 30 fiatal férfi, akik mégiscsak foglalkoznak egy kis hangképzéssel, egyszerre ráénekli az „Ámen”-t a kezdőáldásra, az kellő emelkedettséget ad az imádkozó embernek. 

A vecsernye után lefáradtunk az étkezőbe, ahol egy vacsorával folytattuk az eseményt. A közös étkezés végéhez közeledve a szeminárium prefektusa, Polgári Bence atya, köszöntött minket. Rövid bevezetés után átadta a szót dr. Kruppa Tamás rektor atyának, aki rövid, év eleji beszédében olyan témákat érintett, mint az állandóság és változóság megkülönböztetése. Ez azért fontos, hogy tisztában legyünk a helyünkkel. A szeminárium, mint ahogy mondta, nem örök, ellenben olyan örök és változatlan dolgokra irányítja a figyelmünket, melyek miatt érdemes minden bent töltött időnket tartalmasan eltölteni. Említette még a különbözőségeinkben rejlő gazdagságot, hiszen képesek vagyunk egymást is fejleszteni, ez alatt a közel 6-7 év alatt. Végül arra hívta fel a figyelmünket, hogy a keresztény ember legyen bizakodó, ahelyett, hogy az optimizmus vagy a pesszimizmus végleteibe essen. 

Rögtön utána Polyák Imre spirituális atya szólt hozzánk. A legfontosabb dolog, amire felhívta a figyelmünket az a lelki vezető jelenléte, hiszen hivatásunk gondozása szempontjából nagyon fontos, hogy ilyen spirituális feladatokat hatékonyan meg tudja osztani a kispapok személyes lelki vezetőivel. Úgy fogalmazott, ha lelki célokat, ti. a papszentelést és papi életet tűzzük ki célul, ahhoz teljes lelki életet kell élnünk. Valamint kiemelte, hogy mi kispapok és az elöljárók is egymás munkatársai vagyunk tág értelemben, ezért mindannyiunk közös feladata az együttműködés. 

Végül Prefektus atya intő szavaival adott nekünk olyan hasznos instrukciókat az évre, melyek elengedhetetlenül fontosak lesznek majd a szemináriumi munkánk és fejlődésünk szempontjából. Legutoljára pedig a tisztségek kiosztásával hivatalosan is megkezdtük munkánkat az új szemináriumi tanévben.