Erdő Péter: Nem halasztható tovább a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

A járványhelyzet miatt egy évet csúsztak a nagy katolikus világesemények: a NEK, a családok találkozója, az ifjúsági világtalálkozó; további halasztásra azonban nincs lehetőség, hiszen összetorlódnának a nagy nemzetközi katolikus találkozók. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra szeptember 5. és 12. között kerül sor Budapesten – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, akivel Lakatos László beszélgetett.

A főpásztor elmondta, a járványhelyzet alakulása miatt 2021 őszét illetően is van némi bizonytalanság, ugyanakkor erős szándék van arra, hogy ha kell korlátozásokkal, távolságtartással, oltási igazolással, maszkhasználattal vagy részben az online tér használatával, de mindenképpen megrendezze Magyarország a kongresszust. A bíboros megemlítette, hogy a Szentatya iraki látogatása során is az előírt távolságtartásokkal tartották meg a szentmisét. Szavai szerint, ha ősszel szükséges lesz, akkor Budapesten is így zajlanak majd az események.

Erdő Péter felidézte, hogy Ferenc pápát már tavaly év elején meghívták az eucharisztikus kongresszusra, aki nyitott volt arra, hogy részt vegyen annak legünnepélyesebb részén, a záró szentmisén, sőt a mise celebrálását is szívesen vállalta. „Iraki útjából látjuk, hogy bátor ember. A járványhelyzet ellenére is vállalta az utazást” – fogalmazott a bíboros, aki örömét fejezte ki, hogy a Szentatya elfogadta Magyarország meghívását is.

Szólt arról is, hogy Ferenc pápa iraki utazásának több üzenete is volt. Mint mondta, látogatásának egyik célja a keresztény hívek támogatása, a szolidaritás kifejezése az üldözött keresztények iránt. Erre utal az is – tette hozzá Erdő Péter –, hogy felkereste a lerombolt városokat, városrészeket. Másrészt a Szentatya párbeszédet kezdett az iszlám világgal – hangsúlyozta a bíboros.

Erdő Péter szerint Ferenc pápa nem harcosként jelentkezett, aki majd síkra száll, és megvédi más ellenséges erőkkel szemben a kereszténységet, hanem a párbeszéd útján indult el a keresztény közösség és mindenki más érdekében.

A bíboros megjegyezte, örömmel tölti el, hogy javulnak a vallásközi kapcsolatok, amely folyamatban a pápaságnak hosszú, évtizedek óta vezető szerepe van. Erdő Péter felidézte, hogy annak idején Magyarországon II. János Pál pápa volt az, aki ellátogatott Debrecenben a gályarab prédikátorok emlékművéhez, és ő volt az, aki a zsidó közösséggel is találkozott.

Erdő Péter kitért arra is, milyen jelentősége van annak, hogy Ferenc pápa eljön az eucharisztikus kongresszusra hazánkba, ugyanis a katolikus egyházfő nem mindig látogat el ezekre az eseményekre; számos alkalommal csak legátust küld. Legutóbb II. János Pál vett részt a Rómában, 2000-ben megrendezett NEK-en. Magyarország ezt megelőzően 1938-ban rendezhette meg a világkongresszust, akkor XI. Piusz pápa helyett Pacelli bíboros, államtitkár – a későbbi XII. Piusz – utazott hazánkba.

A magyar főpásztor kiemelte - a mi esetünkben az az üzenete a látogatásnak, hogy a járvány félelemmel és szomorúsággal telt időszaka után érezzük át, hogy az isteni gondviselés nem hagy magunkra.

A NEK eseményei és programjai kapcsán Erdő Péter arról is beszélt, hogy a hit mellett kiemelten fontos a fiatalok megszólítása a művészetek nyelvén is.

Az Erdő Péterrel készült interjú teljes egészében ITT hallgatható meg.