Ezt követően egy szakaszt gyalog tett meg a Via del Corsón, elzarándokolt a San Marcello al Corso-templomba, ahol az a csodatevő feszület található, amelyet 1522-ben hordoztak végig a város kerületein, hogy véget érjen a „nagy pestis” Rómában.
A Szentatya az Olaszországot és az egész világot sújtó világjárvány végéért imádkozott. Imájában a sok beteg gyógyulásáért könyörgött, megemlékezett a közelmúltban elhunyt nagyszámú áldozatról, családtagjaik és barátaik számára pedig vigasztalásért és megerősítésért esedezett. Imádkozott az egészségügyi dolgozókért, az orvosokért, az ápolókért, és mindazokért, akik ezekben a napokban munkájukkal biztosítják a társadalom működését.
A Szentatya körülbelül 17.30 körül tért vissza a Vatikánba.
Március 11-én az egészségügyi vészhelyzetre tekintettel Ferenc pápa Szűz Máriára, az üdvösség és remény jelére bízta Róma városát, Olaszországot és az egész világot. Az alábbi felajánló imát mondta el.
Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon.
Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.
Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak vagyunk, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy mint a galileai Kánában visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után.
Isteni Szeretet anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya akaratát, és megtegyük, amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen bennünket a feltámadás örömére. Ámen.
Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz!