Fókuszban az önkéntesek

Az áldozatos munkát végzőket Kiss Ábel Lukács a Debreceni Karitatív Testületet igazgatója köszöntötte és elmondta, hogy a gondoskodó város programban 2 évvel ezelőtt Debrecen önkormányzata 17 civilszervezettel közösen hozta létre a testületet, az egységben az erő elv alapján. Majd az igazgató Pál apostol egyik gondolatával folytatta mondandóját, amit a Galatában élőkhöz szólva írt: „ne legyetek gőgösek, ne ingereljétek egymást, és ne irigykedjetek”. Pál apostol nem viselkedési normákról ír, hanem arról, hogy sokszor felsőbb - vagy kisebbrendűségi érzés miatt segítünk. A karitászban dolgozók is többször tapasztalják, hogy sokszor egy szomorú érzés, egy hiány van az önkénteskedés mögött, „a szükség van rám” felfogás. Pedig hosszútávon nem fenntartani, hanem megoldani kell a szegénységet és ehhez elengedhetetlen, hogy megfelelő motivációval vegyenek részt az önkéntesek a segítségnyújtásban – zárta gondolatait a testület igazgatója.Mészáros László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitász igazgatója a karitászmunka örömeiről és nehézségeiről beszélt. A görögkatolikusokat bátorítani jött abban, ami náluk 62 csoporttal, 1200 önkéntessel már évek óta jól működik. A munka szépségéről szólva azt mondta: kifejezettem jó érzéssel tölti el, ha egy-egy karitász csoport alakuló ülésén vehet részt, mert tudja, hogy munkájuk mennyire fontos lesz azon a településen. Ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy gyerekek közreműködésével sok junior csoport is alakult az elmúlt időszakban, például Ajakon és Nyíregyházán. A fiatalok vetőmagot csomagoltak, élelmiszert gyűjtöttek iskolájukban. Az igazgató szerint munkájuknak árnyoldal az, amikor vannak segíteni akarók, de őket visszatartja adott településen a plébános és nem ad engedélyt az önkéntességre… Pedig igazán nagy öröm ez a szolgálat, ami nem 25 vagy 80 éves, hanem 2017 éves. Ezt Jézus Krisztus felszólítására, kérésére teszik miszerint a „ruhátlanokat fölruházni, betegeket látogatni, az éhezőket megetetni.”   Majd Kissné Suta Mariann, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Karitatív irodavezetője vette át a szót, aki a szeretetszolgálat és a karitatív iroda tevékenységéről beszélt. Felidézte, hogy a szolgálatot Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya alapította 2010. december 6-án azzal a céllal, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegye Szociális és karitatív életének intézményes keretet adjon „Jézus mondja: ha ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük” – idézte fel az irodavezetőnk azt az elvet, amit érsek atya szem előtt tartott a megalakuláskor. A Szent Lukács tevékenységi köre igen szerteágazó. Induláskor az idősellátással foglalkoztak. Azóta is naponta mintegy 700 idősről gondoskodnak házi segítségnyújtás keretében, bentlakásos intézményből pedig négy működik. Szakolyon tudják fogadni a 18 éven felüli értelmi fogyatékosokat, szintén intézményi keretek között. A szeretetszolgálatnak három nagy gyermekvédelmi egysége van, melynek részeként mintegy 300 gyermeket lakásotthonokban látnak el, nevelőszülői hálózatban 500 gyermeket és családok átmeneti otthonában is tudnak menedéket adni.

2017. október 1-jén kezdte meg működését a Karitatív Iroda, együttműködésben az egyházmegyei karitásszal. Az iroda elsődleges feladata olyan segítőket keresni, akik révén megvalósíthatók lesznek a különböző programok, akciók. „Tevékenységük az Isten szeretetén alapszik és a felebaráti szeretet gyakorlásában teljesedik be” – fogalmazott Kissné Suta Mariann. Az iroda célja, hogy a Szent Lukács által már korábban is folytatott karitatív feladatokat összefogja, részben átvállalja Példaként említette a személyes segítségkéréseket, melyeket most már ők koordinálnak.Balogh Barnabás, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója is előadást tartott a szakmai napon. Ő az egész Kárpátalját lefedő segélyezési programjukról beszélt. Vagyis az önkéntes toborzásról, motivációról és arról, hogyan próbálják ismertté tenni munkájukat. A lelkész-igazgató is szólt Debrecenről, mint gondoskodó városról és bizakodását fejezte ki arról, hogy a megyeszékhely komolyan is veszi ezt a küldetést, amihez elengedhetetlen a szemléletváltás. Ennek kapcsán azt hozta fel példaként, hogy az egyik önkéntesük nem vett részt élelmiszerosztásban, tehetős vállalkozó ismerőseit viszont adakozásra buzdította. Végezetül pedig „kampányakciójukról” a Szeretethíd programról is beszélt, amit már tíz éve minden májusban megrendeznek a Kárpát-medence egészében, hogy minél több mindenkit ösztönözzenek önkéntességre.

Az előadók sorát Oláhné Balogh Tímea, a Roma Láng Egyesület vezetője zárta. Tőle megtudták a résztvevők, hogy a szervezetet 2006-ban alapították álmosdi és bagaméri fiatalok, olyan pedagógusokkal karöltve, akik szívügyüknek tartották és tartják a romák felzárkóztatását és a hátrányos helyzetű családok segítését. Az egyesület elsődleges feladata kezdetben az volt, hogy a középiskolásokat minél inkább támogassák. Az idő folyamán aztán egyre inkább bővült a tevékenység, mert rájöttek, hogy a gyermeket csak úgy lehet segíteni, ha családjukat is felkarolják. Így négy nagy szegmensre oszlik ma tevékenységük: oktatás, foglalkoztatás, szociális szolgálat valamint szabadidős és kulturális tevékenységek. Munkájukat első sorban uniós pályázatok finanszírozásából tudják megvalósítani és a vezető aggódik is amiatt, hogy mi lesz akkor, amikor 2020 után már jóval kevesebb brüsszeli támogatást kap hazánk…

Oláhné Balogh Tímea szólt arról az együttműködésről is, ami a Roma Láng Egyesület és a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász között jött létre a szemléletformálás és a társadalmi érzékenyítés jegyében. Pályázatukban Álmosdon, Hajdúdorogon és Bagamérban fognak közösség építőmunkát kezdeni. Egyházunk és a szervezet tevékenysége az elesettek terén azonos ezért adta magát az összefogás, de az egyesület vezetője kiemelte, hogy ez igen ritka. Az előítéletek miatt ugyanis erre kevesen vállalkoznak… Ezen a negatív hozzáálláson ők most klubfoglalkozásaik révén kezdenének el változtatni, aminek lényege, hogy ezek során a romákat a magyarok felé fordítsanak, épeket a fogyatékosok felé. A jó gyakorlatokat szeretnék az egyház más szervezeteinek is átadni, mert ha jól csinálják, akkor sok tapasztaltuk lesz és ez másoknak is hasznos lehet.A szakmai nap Jaczkó Dániel zárszavával ért véget. A Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász igazgatója azt emelte ki, hogy kis egyházmegye vagyunk, ráadásul szétszórtan működünk. Ez egyfelől nehezíti, másfelől szépíti azt a folyamatot, hogy a most még gyerekcipőben járó karitász csoportok minél inkább elterjedjenek az egyházmegyéken belül. Jaczkó atya végezetül azt emelte ki: sokat töprengett azon, hogy biztosan a legmegfelelőbb időpontot választották e találkozóra, lévén közvetlenül Nagyhét előtt volt. De úgy érzi összességében nem csak szakmai nap volt ez, hanem egyfajta lelkigyakorlat is, amiért köszönetet mondott az előadóknak és a szervezőknek.