Freestyle, mint esély: Szabados Ádám Rómában mutatja meg tehetségét

Szabados Ádám több mint másfél évtizede van jelen a sportágban, és miközben saját karrierjét is építi, egy egész generáció útját egyengeti – sokszor a legnehezebb helyzetből induló fiatalokét. Hiszen a Reménysziget Sportegyesület keretein belül több éve dolgoznak hátrányos helyzetű fiatalokkal. Most újabb fontos állomáshoz érkezik Ádám: május közepén Rómában méreti meg magát egy rangos nemzetközi freestyle versenyen. De hogy mit jelent idáig eljutni, azt csak az érti meg igazán, aki látja a mögötte lévő éveket.

Egy sportág, amit fel kellett találni itthon

A freestyle futball ma már látványos, közösségi sportként jelenik meg, de Magyarországon ez nem volt mindig így. Amikor Ádám komolyabban elkezdett vele foglalkozni, gyakorlatilag nem létezett stabil versenyrendszer. „Egyszerűen azt láttam, hogy nincs hova fejlődniük a fiataloknak. Nem voltak versenyek, nem volt szervezettség, nem volt utánpótlásprogram. Ha valaki komolyan akarta csinálni, magára volt utalva” – fogalmazott.

Ez a felismerés fordulópont lett. 2015-ben elkezdett versenyeket szervezni. Ez egyfajta küldetés volt. Azóta eltelt több mint egy évtized, és a kezdeményezésből hagyomány lett: idén már a 11. Országos Bajnokságot rendezték meg Budapesten, a Kikötő Ifjúsági Központban. A bajnokság pedig most már nemcsak egy verseny, hanem egyfajta találkozási pont: egy közeg, ahol a sportág magyar arcai újra és újra megerősítik egymást. A verseny eredményei fontosak, de Ádám számára nem feltétlenül a dobogó jelenti a legnagyobb sikert. „Persze örülök az érmeknek, de számomra az az igazi eredmény, amikor látom, honnan indul valaki és hova jut el.”

Az idei bajnokságon ez különösen kézzelfogható volt a mentor számára: tanítványa, Zahuczki Bence bronzérmet szerzett az ifjúsági mezőnyben, Varga Márk pedig – aki gyermekotthonból érkezett – a legjobb nyolc közé jutott. Ez utóbbi történet jól mutatja, miről is szól valójában Ádám munkája. A mindennapokban ugyanis a gyermekvédelem területén dolgozik, tehetséggondozó koordinátorként. Az edzések mellett fellépésekre járnak, közösséget építenek, példát mutatnak. Szerinte a sport itt nem cél, hanem eszköz. „A freestyle egy gyógyszer. Segít levezetni a feszültséget, irányt ad az energiáknak. És ami még fontosabb: sikerélményt ad. Sokszor ez az első pozitív visszajelzés ezeknek a gyerekeknek. Nemcsak tanítom őket, hanem együtt élünk meg dolgokat. Eljönnek fellépésekre, látják a világot, szerepelnek, fejlődnek. És közben ők is elkezdenek visszaadni: kisebb gyerekeket motiválnak” – mesélte.

Ez a körforgás az, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi a rendszert.

A következő út: irány Róma

A következő kihívás egy római nemzetközi verseny, ahol a freestyle elitje gyűlik össze. Körülbelül húsz országból utaznak versenyzők, 60-70 sportoló. Ádám szerint ez már tényleg a kemény mezőny. A freestyle világ sajátossága, hogy rendkívül szoros közösség. A versenyzők ismerik egymást, követik egymás fejlődését. „Ez egy nagy család. Már most kaptam üzeneteket, hogy nagyon várnak. Ez rendkívül jól esik ennyi év után.” Ádám ugyanis már 18 éve van jelen a sportágban – ez a tapasztalat egyszerre előny és felelősség.

Fél perc alatt dől el minden

A freestyle versenyek kívülről látványosak, de belülről rendkívül összetettek. Egy versenyzőnek akár 10–13 különböző „szettet” kell előkészítenie. Ezek mindössze fél percig tartanak, de minden másodperc számít. „Egy fél percben 7-8 nehéz trükknek kell szerepelnie. És nem ismételheted magad. A változatosság és a kreativitás dönt” – mondja a szakember. Ez komoly stratégiai gondolkodást igényel. Nem elég jól végrehajtani egy trükköt – azt jókor, jó sorrendben, megfelelő kombinációban kell bemutatni. Ádám egyik legnagyobb erőssége éppen ebben rejlik. „Van nagyjából 15-20 saját trükköm, amit én találtam ki. Ezek adják az egyedi stílusomat. Ezeket szeretném most is megmutatni.”

Ugyanakkor a körülmények is befolyásolják a teljesítményt: „Egy emelt színpad sokkal kockázatosabb. Ha hibázol, elgurul a labda, nincs esély menteni. Ez mindig benne van a pakliban. Van 7-8 versenyző, akik ellen tényleg csúcsformát kell majd hozni. De ha minden összeáll, ott lehetek a legjobbak között” – vélekedik.

A csendes harc: mentális felkészülés

A fizikai edzés csak az egyik része a felkészülésnek. A mentális állapot legalább ennyire fontos. Ádám számára a tél különösen megterhelő. „Hét hónapig egy föld alatti teremben edzek. Egy idő után ez nagyon nyomasztó. Hajdúdorogiként a természet közelsége alapélmény számomra, kell a levegő, a tér, a fény, így a tavasz nemcsak időjárás-váltás, hanem mentális újrakezdés. Amikor kimegyek edzeni, hallom a madarakat, süt a nap – teljesen más energiákat ad. Jobb a hangulatom, és ez a teljesítményen is meglátszik.”

Ádám története nem érthető meg a belső motiváció nélkül: görögkatolikusként hisz abban, hogy dolga van a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalokkal. Ez nem hangzatos kijelentés, hanem mindennapi gyakorlat. A freestyle ebben egy nagyon erős eszköz. „Ezekben a gyerekekben ott van a fény. Ha elég figyelmet és szeretetet kapnak, teljesen más irányt vehet az életük.”

Miközben ő Rómában versenyez május 16–18. között, tanítványai már a következő nagy célra készülnek: az augusztusi világbajnokságra. Ádám ezúttal nem tud velük tartani, de a háttérből továbbra is segíti őket. A történet így nem egyetlen versenyről szól, hanem egy folyamatról: arról, hogyan lehet egyéni ambícióból közösséget építeni, és hogyan válhat egy sport eszközzé életek formálásában.

És bár a színpadon minden fél perc alatt dől el, a valódi eredmény években mérhető...A római versenyről természetesen mi is beszámolunk majd, sok sikert kívánunk, Ádám!