Fülöp metropolita: A görögkatolikusok hidat képeznek Kelet és Nyugat között

Fülöp metropolita: A görögkatolikusok hidat képeznek Kelet és Nyugat között

2021-05-03 14:19:41
Szerző: vasarnap.hu / Hajdúdorogi Főegyházmegye
Kocsis Fülöp érsek
interjú
A keleti rítusú kereszténység nem idegen a Kárpát-medencében, már a honfoglaló magyarok között is több fejedelem a bizánci rítust követte. A magyarországi görögkatolikus közösség, bár unióra lépett Rómával, mégis hagyományában és liturgiájában megőrizte az ortodox elemeket. Fülöp metropolita úgy véli, hogy a görögkatolikusoknak vissza kell térniük a gyökereikhez és megtalálni a keleti lelkiességet, hogy ezáltal hidat képeznek Kelet és Nyugat között. Az ortodox keresztény húsvét alkalmával a vasarnap.hu kérdezte a főpásztort.

– A magyarok között mióta van jelen a keleti kereszténység? 

– A honfoglaló magyarok között több fejedelem és a hozzátartozó személyek már bizánci keresztények voltak. Ezt, bár ismert tény volt, sokáig a magyar történetírás nem nagyon emlegette, nem kapott nagy hangsúlyt. Talán azért is, mert a katolikus és az ortodox egyházak között évszázadokon át súlyos ellentétek voltak, és az ortodoxokat eretnekeknek tartották. Így a középkori magyarok nem dicsekedtek a keleti kereszténységet követő ősiekkel.

Azóta ez megváltozott, mivel a katolikus egyház az ortodoxokra is úgy tekint, mint Krisztus alapította apostoli egyházra. Büszkeséget jelent, hogy a honfoglaló őseink között voltak bizánci keresztségben részesülők.

Annak ellenére, hogy Szent István Rómától kért misszionáriusokat, Bizánccal megmaradt a szoros kapcsolat, és Magyarországon egészen a tatárjárásig virágzó keleti szerzetesi és egyházi élet volt. Érdekes mozzanat volt 2000-ben, amikor is Bartalomaiosz pátriárka Magyarországra érkezett, bejelentve, hogy a keleti egyház szentjei sorába vette fel Szent István királyt és Hierotheosz püspököt. Ennek kapcsán egy-egy ikont és Athosz hegyén készült officiumot is hozott két szentünk tiszteletére.

Szívesen hangoztatom, hogy a bizánci egyház a Kárpát-medencében a kezdetektől jelen volt, és az 1054-es egyházszakadás után is nagyon sokáig fennmaradt. A két egyház teljes békében élt egymás mellett. Ennek a legszebb példája a tihanyi bencések és a barlangmonostorban élő, Kijevből származó szerzetesek együttélése. Erről egy 1354-ben készül egyházi irat tanúskodik, tehát még jóval a tatárjárás után is éltek itt keleti szerzetesek. Mi Magyarországon, nem vettük észre az egyházszakadást.

Az interjú IDE kattintva folytatódik.

 

VEZETŐ HÍREK
Elmarad a december 7-i Teológia Bár!

December 6: Szent Miklós ünnepe

Görögkatolikus Szemle - decemberi szám
 
AKTUÁLIS
VEZETŐ HÍREK
Elmarad a december 7-i Teológia Bár!

December 6: Szent Miklós ünnepe

Görögkatolikus Szemle - decemberi szám
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Görögkatolikus Szemle - decemberi szám
Görögkatolikus Szemle - decemberi szám
 
December 6: Szent Miklós ünnepe
December 6: Szent Miklós ünnepe
 
Elmarad a december 7-i Teológia Bár!
Elmarad a december 7-i Teológia Bár!
 
Elhunyt Puskás László
Elhunyt Puskás László
 
Lelkinapra várják az öregdiákokat Hajdúdorogon
Lelkinapra várják az öregdiákokat Hajdúdorogon
 
Szíriáról Debrecenben - Kocsis Fülöp előadása a Szent...
Szíriáról Debrecenben - Kocsis Fülöp előadása a Szent...