Görögkatolikus ministránstábor

Közel ötvenfős csapat jelentkezett az idén az augusztus közepén megrendezett Görögkatolikus Ministráns Táborba (GKMT 2017), amelyet a Szatmárnémeti Szent Miklós Görögkatolikus Parókia hirdetett meg, hogy ez által is lehetőséget nyújtson a gyermekeknek közelebb kerülni Isten oltárához. Elsődleges célként a szervezők elhatározták, hogy segítséget nyújtanak a keresztény nevelésében és igyekeztek kedvet ébreszteni a papi, valamint a szerzetesi hivatáshoz. Amit a gyermekek hittanórán és a templomban megtanultak, azt ebben a táborban gyakorlatban is megerősíthették. Fontos volt az a szempont is, hogy anyagi okok miatt senki se maradjon ki, ezért a parókusok/plébánosok bátran küldhettek érdem szerint minden hűséges ministránst, akár hátrányos, anyagi helyzetű gyermekeket is. Fő cél volt az együtt megvalósított hasznos időtöltés is, mely alatt a résztvetvők játszva merültek el a ministrálás fortélyaiba, ugyanakkor a vakációs kikapcsolódás, lelki felüdülés, új barátokkal történő megismerkedés sem maradt el.

Mindenki kipróbálhatta vallásismereti tudását, de lehetőség adódott közös kirándulásra, vidám, játékos versenyekre, éneklésre, kézügyességi foglalkozásra, imádságra, vetélkedők, proszforasütés, virágdíszítés, gyertyaöntés s e közben választ kaptak arra, mitől olyan titokzatos az oltár közvetlen közelében lenni. A résztvevők megtalnulták, hogyan készül az a különleges, áldozati kenyér, amelyből a pap a proszkomídiánál a Szent Liturgiához szükséges kenyér-részeket lándzsával kivágja s előkészíti a misére, miért van a tetején négyszög alakú pecsét, kereszttel és az IC XC NI KA felirattal a közepén, miként kell azt a hagyományoknak megfelelően elkészíteni. Egy másik fogalkozáson megtanulták a ministráns és a liturgikus papi ruhák minden részletét, kézbe vehették azokat, sőt az egyházi személyek liturgikus öltözködését és öltöztetését is gyakorolhatták.

Foglalkozásokon pontosították a templomi szertartásokon szükséges tudnivalókat, mozgásokat, mikor kell csengetni, hogyan kell gyertyákat előkészíteni, kezelni, mikor kell használni, miként kell szépen éneklni, tömjénezni, valamint a szertartások alatti liturgikus mozgásokat. Egy, az imádságok, ministránsszabályok és minden fontos tudnivalót összegző ministránskiskönyvet is összeállítottak, amelyben külön helyet kapott a templomi viselkedés, a sekrestyében és a Szent Liturgián, a ministráns fő feladatai, a templomban és szertartásokon betöltött szerepe és helye, a szolgálatvégzés témája köré csoportosuló fontos tudnivalók, mindeyek a görögkatolikus szertartásait követve. A liturgikus éneklés kapcsán a szent szövegek olvasásának módját, az apostoli szakasz előírás szerinti kikeresését is elsajátították.

A tábor nemcsak tanulásról szólt, hanem hozzátartozik a közösségépítés. Ezért a szervezők kirándulással jutalmazták a résztvevőket. A Vaszer-völgyi (Wasser, Vas-ér) erdészeti vasútvonalon, vadregényes tájon zakatoló gőzvasúttal („mocăniţa”) utazhattak. A tábor befejezéseként Nagyboldogasszony napján Nagypeleskére zarándokoltak, ahol bemutathatták ministránstudásukat és a táborban megtanultakat. Itt az általuk készített áldozati kenyérrel mutatták be a papok a legszentebb áldozatot. A Mária-ünnepi Szent Liturgia végén, a tábor résztvevőinek jutalomajándékát Magyar Lóránd parlamenti képviselő adta át.

A tábor fő támogatói a NKA, a Nikolaos Egyesület és a Szent Piroska Nőszövetség voltak.