Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Egy hajnali élményét mondja el kedves barátjának, mely ezúttal a nyájas olvasó vagy éppen a verset hallgató. Most, Fülöp atya tolmácsolásának köszönhetően a kedves honlap látogató. Ifjúkorunk jól ismert verse ez, hiszen a jobb iskolákban a kötelezően megtanulandók közé is fölvették.

Szinte visszacsengenek a fülünkben az emlékeinkből fölsejlő sorok. Mégis nem haszontalan újra és újra elővenni, elolvasni, meghallgatni ezt a verset. Ugyanis korosodván egyre többet értünk meg belőle. Ez a bódult állapot, melyet az eszmélő költő hajnali részegségnek nevez, valójában egyre közelebb visz a valósághoz. Önmagát is korholja, hogy miért nem vette észre ezt előbb. Elvesztegetett éveknek tűnnek, amíg nem ebben a tudatban élt, hogy eddig is egy Nagy Úrnak vendége volt. S a vers egyik fontos üzenete, persze, hogy nem csak ő…