A szent apostolok böjtje mindenszentek vasárnapjától június 29-ig, Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek ünnepéig tart. Szokták ezt a böjti időszakot apostolfejedelmek böjtjének is nevezni, mely egyértelműen az ő ünnepükre készít fel, tágabb értelemben viszont a szent apostolok böjtje a 12 apostol ünnepéig tart, melyet az apostolfejedelmek ünnepét követő napon, június 30-án ünnepeljük. A böjt eredete az apostolok koráig nyúlik vissza, amikor az apostolok a Szentlélek eljövetelére imádsággal és böjtöléssel készültek.
Sokat imádkoztak és böjtöltek, mielőtt az evangélium hirdetésére indultak. Imádság és böjtölés után rendeltek új elöljárókat az apostoli munkára, ahogyan azt az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk: „Az egyházak élére kézrátétellel elöljárókat rendeltek, és imádkozva és böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket...” (Apcsel.14,23)
Az Anyaszentegyház a kezdeti időktől ugyanígy imával és böjttel készítette fel híveit a főapostolok ünnepére. Valójában ez a bűnbánati időszak böjtje, több imádsága alkalmassá tehet bennünket azokra a kegyelmekre, amit a Szentlélek fog adni az előttünk álló időre.
A szent apostolok böjtjének nincsen sajátos liturgikus könyve, mint pl. nagyböjtben a Triódion, vagy külön vasárnapjai, mint a karácsonyt megelőző böjti időszaknak, vagy sajátos imádságai, mint a Nagyboldogasszony böjtjének. Valószínű, hogy emiatt a legkevésbé ismert böjti időszak.
Ebben a böjti időszakban szerdán és pénteken nem fogyasztunk húst és tejes ételeket. Akik szigorúbban böjtölnek, az egész böjti időszakban nem fogyasztanak húst, a vasárnapok kivételével csak száraz ételt vesznek magukhoz vagy kenyéren és vizen böjtölnek.