Honvédelem nincs hazaszeretet nélkül-videóval frissítve!

Az évfordulóra emlékezve, Bíró László tábori püspök nevében Berta Tibor ezredes, a katolikus tábori püspökség általános helynöke úgy fogalmazott: őszinte szívvel kell hálát adnunk a Magyar Honvédség tagjainak, akik mindig arra gondolnak, hogy a magyar népért meg kell védeniük a hazát és biztonságot kell adniuk az országnak." A szentmise végeztével Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya is szólt a jelen lévőkhöz: honvédelem nincs hazaszeretet nélkül. „A haza egy nagy család, melyet itt, Máriapócson különösen is érzünk, hiszen együtt neveztük a mennyei atyát a MI atyánknak és itt vigyáz ránk a Mennyei Édesanyánk.” – fogalmazott a főpásztor.

 Nemzetünk hadseregének megalakulása annak a küzdelmekkel teli folyamatnak a része, amely Hazánk függetlenségi törekvéseiben nyilvánult meg. A reformkor Magyarországán számos megnyilvánulás segítette egy önálló haderő létrejöttét, így például az 1832-36-os országgyűlésen Beöthy Ödön (1792-1854) országgyűlési követ, Bihar Vármegye főispánja indítványozta a nemzeti színek megjelenítését a katonai zászlókon. Többször történt kísérlet a katonai főiskola (Ludovika Akadémia) elindítására is, vagy Kiss Károly (1793-1866) katonatiszt, hadtudományi író javaslata alapján az önálló hadügy és hadtudomány létrehozására, de pártfogolta egy nemzeti őrsereg felállítását báró Wesselényi Miklós (1796-1850) és gróf Zichy Ottó (1815-1880) is. Az 1848 eleji forradalmi események (Itália, Párizs, Bécs, Pest) nagyban elősegítették, hogy az április 11-én életbelépő törvényekben intézkedés történt a honvédelmi tárca létrehozására, melynek élére Mészáros Lázár (1796-1858) került, ugyanakkor a gróf Batthyányi Lajos (1807-1849) vezette kormány minél előbb azt akarta elérni, hogy az ország területén állomásozó idegen alakulatokat a külföldön levő magyar csapatok váltsák fel. Az 1848. április 26-ai kormányrendelet egy 10 000 főből álló önálló „rendes mobilis nemzetőrség” felállítását tűzte ki célul - amelyeket később honvéd alakulatoknak kezdtek nevezni – majd május végére Batthyány Lajos szándéka szerint tíz gyalogzászlóaljat szereltek föl. A külföldi fenyegetés miatt az országgyűlési képviselők 1848. július 11-én 200 ezer újoncot szavaztak meg létrehozva Hazánk reguláris haderejét, a Honvédséget, így az év végére egy 110 ezres seregünk lett, mely végigharcolta a szabadságharcot.

A Katolikus Tábori Püspökség ebben az évben együtt ünnepel Hazánk katonáival, amikor honvédelődeink előtti tiszteletteljes főhajtással arra szeretné felhívni minden jó szándékú ember figyelmét, hogy 1848-ban szinte a semmiből létrejött a szabadságot, a függetlenséget és az ország érdekét szolgáló nemzeti összefogás hadserege. A Máriapócson bemutatandó ünnepi hálaadó szentmise keretében emlékeztek mindazon elődökre, akik ebben a hadseregben küzdöttek egy igaz ügyért, mely bár a szabadságharcot vérbe fojtva elbukott, de eszméje mindig meghatározó érték tudott maradni Hazánkban mindazok számára, akik a szülőföldért áldozatot akartak hozni a mindennapok tetteiben vagy a megújulás eseményeinek vállalóiként.