Április 22-én Krisztus föltámadásának dicsőítése állt a középpontban. Mint Bubnó Tamás elmondta, a keleti egyház egészen mennybemenetel ünnepéig hirdeti a föltámadást örömét, olyannyira, hogy ez vált a mindennapi köszöntésésünkké. Szerte a világon a keleti keresztények – katolikusok, ortodoxok – mindenféle nyelven így köszöntik egymást, ha találkoznak, elbúcsúznak: Föltámadt Krisztus! – s így válaszolnak rá: valóban föltámadt! E köszöntés szépsége, büszkesége, bátorsága szerencsére egyre jobban terjed: már protestáns testvéreink is használják, hiszen felekezettől függetlenül közösen valljuk és hirdetjük Krisztus feltámadásának örömhírét.
A bizánci egyházban sosem volt egyetlen hivatalos dallam. A keleti kereszténység szellemi, kulturális központja először Szíriában alakult ki, Antiókhiában és Damaszkuszban. A központ később Konstantinápolyba tolódott, ahonnan a Balkánra, Kelet-Európába, és a Kárpát-medencébe is elterjedt. Ezeken a területeken a bizánci liturgikus zenének különböző dallamvariánsai alakultak ki, melyek sokszínűségére ékes példa a mi sajátos Kárpát-medencei dallamvilágunk. Az is teljesen egyedi a bizánci egyházban, hogy a magyarok görögkatolikus hívek énekelnek a szertartásokon. Ez teljesen ismeretlen a keleti kereszténységben. A legtöbb helyen kizárólag a képzett kórus teljesít énekes szolgálatot, olyan szinten, ami az a legméltóbb az Isten dicsőítésére. A Görögkatolikus Metropólia éppen ezért fordít nagy hangsúlyt liturgikus zenei oktatásra, fejlesztésre egészen kisgyermekkortól.
Elsőként Athosz-hegyi szerzetesek énekét hallgattuk meg, akik a legősibb bizánci dallamok egyikén, görög nyelven énekelték el a húsvéti tropárt, majd a résztvevők a kiosztott kották segítségével meg is tanulták, s a Szent Atanáz kórussal közösen el is énekelték azt. Ezután magyar nyelven, egyből 3 szólamban zengett a Feltámadt Krisztus, majd ennek ősét tanulták meg az érdeklődők szláv nyelven, mely az 1904-es Boksay-Malinics-féle ungvári irmologionból (kottás énekeskönyv) maradt ránk. Ezt követően a szír-libanoni dallamvilágba engedett bepillantást a Szent Efrém Férfikar és a libanoni Abeer Nehme énekesnő közös koncertrészletének meghallgatása, mely a nagyhét és húsvét történetét mutatta be drámai hangulatváltásokkal. Egy olyan különleges éneket is megtanult a közönség, mely Jézus Krisztus nyelvén, a nyugati arámi nyelven hirdette a föltamádást. Ezt az ősi nyelvet ma már csak két szíriai faluban beszélik, ezért az egyik legveszélyeztetettebb ősi nyelv a földön. Utolsó előtti felvételként meghallgathattuk a szerb Divna Ljubojevic előadásában, férfi kísérettel a „Keljen fel az Isten és széledjenek el az ő ellenségei” kezdetű húsvéti előverset, balkáni, szerb dallamváltozatban. Zárásként az elmúlt alkalommal megtanult görög nyelvű Istenszülő-éneket énekeltük el, majd hallgattuk meg a híres görög énekesnő, Nektraria Karantzi előadásában, hangszeres kísérettel, s a refrént közösen énekeltük az előadókkal.
A Bizánci Dallamok áprilisi előadása evvel véget ért, a sorozat utolsó eseménye május 27-én 18. órakor lesz a Görögkatolikus Múzeumban (Bethlen Gábor utca 21.)
A Szent Atanáz kórus április 28-án teljesít zenés szolgálatot a Szent Miklós-székesegyházban a 17.30-kor kezdődő Szent Liturgián és az azt követő vecsernyén. A szertartásokon az év során tanult új kórusművek is elhangzanak.