A tanév fő gondolata az, hogy „növekedjetek a szeretetben” – ezt a találkozót is ennek a jegyében szerveztük meg, kezdte köszöntőjét Fülöp metropolita.
„Legyen szó ifjúsági találkozóról, sportversenyről vagy a tanárokról – minden csak eszköz ahhoz, hogy a szeretetben növekedjünk. Haza lehet vinni oklevelet, serleget vagy bármilyen elismerést – önmagában egyik sem ér sokat, ha az téged nem növel.” – hangsúlyozta Fülöp atya és kifejtette, hogy egy találkozás akkor tudja bennünk a szeretetet növelni, ha a szándékunk az, hogy adjunk.
„Akkor tudom a találkozásban növelni a másikat, ha figyelek rá. Ha például nekem kicsattanó jókedvem van, a másiknak viszont nem és én ezt nem veszem észre, ráborítom a vidámságom, az nem éppen célravezető. Egy ilyen találkozás jó gyakorlópálya. Adjunk egymásnak és figyeljünk a másikra.” – zárta gondolatait érsek atya.
Április 11. lévén a Szent László Gimnázium művészpalántái mutatkoztak be; az Irodalmi Színpad színjátszókör, „A mi Petőfink” címmel adott elő egy fergeteges darabot, ami az 1848/49-es szabadságharcot idézte meg, de 2019-es köntösben.
Így például elképzelhettük, hogy milyen lett volna, ha a márciusi ifjak facebook messengeren egyeztetik le mi legyen a 12 pont és illusztrálták azt is, hogy Petőfi és felesége Szendrey Júlia hogyan festett volna egy szelfin. A produkció fergeteges sikert aratott!
Lélekemelő, elgondolkodtató és tanító célzatú előadásokból sem volt hiány ezen a napon. Bese Gergő római katolikus pap közvetlen hangvételű gondolatai például arról szóltak, milyen előnyökkel jár az, ha valaki a 21. század gyermeke. Gergő atya felhívta a diákok figyelmét arra, hogy életük mennyire meghatározó lesz a következő évtizedekben, hiszen a tudomány jelenlegi álláspontja szerint ez a generáció akár 100 éves koráig is élhet. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy céltudatosan vagy ide-oda sodródva keresik útjukat.
Egyházi iskolában tanulók és dolgozók három alapvető dologban biztosan részesednek, amiknek köszönhetően könnyebben megtalálják céljaikat: szellemi gyarapodás napról-napra (még ha nem is mindig sikerül), valamint testi és lelki fejlődés. A legjobb vezetőkben e három pillér megvan és erősen állnak rajta. Gergő atya azt javasolta, otthon írják össze a fiatalok rövid, illetve hosszú távú céljaikat és ne féljenek tőlük, mert sajnos gyakori, hogy például a hosszú távú célok kapcsán alábecsülik magukat és elintézik annyival, hogy „én erre nem vagyok képes”.
A kitűzött célok elérésében két segítőtárs támogatását érdemes kérni, amelyek pedig nem más, mint a kitartás és a türelem. De nem árt mentor segítségét is igénybe venni, lehet az jó barát, családtag vagy egy pap – a fontos, hogy ne lefele húzzon, hanem felfelé építsen. Egy jó mentorral együtt könnyebb meghatározni mik az alapértékeink, amik mentén nem hagyjuk magunkat rossz irányba elvinni. Ennek alapjait éppen középiskoláskorban lehet lerakni. – figyelmeztetett Gergő atya és néhány fontos szempontot emelt ki, amik mentén érdemes „alapozni”, amik mentén nem értékvesztett emberek leszünk.
Ilyen a hit, a család, az élet védelme és a tiszta szerelem. Ezekről beszélt egyébként Ferenc pápa is a Panamai Ifjúsági Találkozón is.
A család kapcsán Gergő atya egy igen fontos statisztikára hívta fel a figyelmet: ma Magyarországon 10 házasságból 6 végződik válással, míg egy amerikai felmérés szerint minél több szexuális kapcsolata van egy tizenévesnek, akkor neki 94 % az esélye arra, hogy a majdani házastárssal nem éri meg a hetedik házassági évfordulót…
Az előadónak a mobiltelefon használattal kapcsolatban is volt egy érdekes adata: egy fiatal egy nap átlagosan öt és fél órát használja okos eszközét, ami már nyugodtan nevezhető függőségnek. „Papp Miklós görögkatolikus lelkész társamat idézve >>az életet előrefelé éljük, de csak akkor érthetjük meg, ha visszatekintünk<< Ha állandóan a telefonon lógunk, egész egyszerűen elmegy mellettünk az élet.” – figyelmeztetett Gergő atya, zárásként pedig meginvitálta a fiatalokat az idei Mladifestre, ahol egyszerre lehet átélni az összetartozás erejét, a bulik pörgését és a hit mélységeit.
Bartos Lídia Lelle a 777 blog szerzője is elfogadta a szervezők invitálást az ifjúsági napra. Az fiatal író arra igyekezett rávezetni a hallgatóságot, hogy ki, hogyan, miben keresse a boldogságot, egyáltalán kinek, mit jelent a boldogság.
Őszintén elmesélte, hogy nem várt gyermekként látta meg a napvilágot, szülei nem voltak házasok. Ezek hatására elkezdte önmagát gyógyítani, boldogságűrét babázással próbálta betölteni: a játékokkal modellezte nem létező családját, majd állandóan szerelmes volt. Kamaszként aztán elment Madridba az ifjúsági világtalálkozóra, ahol imádkoztak egy lányért, akit ez olyan boldogsággal töltött el, hogy sírni kezdett.
Lídia ekkor érezte meg először, hogy a Jóisten igazán szereti, úgy ahogy van és éppen ezért nem is kell mások szeretetéért harcolnia. Például az apukája vagy egy fiú szeretetéért. Megváltoztatta ez az út, és ezt a környezete is észrevette. Arra jött rá, hogy nem csak ő beszélget Istennel, hanem Isten is vele.
A délutánt csoportos foglalkozásokon tölthették el a diákok, akiknek tanárok, papok meséltek a tiszta szerelemről, az udvarlásról. Kapin István, az Attila téri főszékesegyház parókusa arról beszélt, hogy a boldogságért meg kell dolgozni, de nem lehetetlen, ha a keresztény ember négy alapelvét betartjuk: erosz, agapé, fília, szexus. Erről itt még többet lehet olvasni.
A nap során fociban és asztaliteniszben is megmérették magukat az iskolák diákjai, a kevésbé sportosakat pedig szavalóversenyre invitálták a szervezők.
A helyezéseket elérteket a nap végén jutalmazták, de üres kézzel senki nem távozott: a fiatalok egy bibliai idézettel ellátott napszemüveget kaptak emlék gyanánt.
A program az EFOP-1.2.2-15-2016-00244 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.