Isteni tűz költözik belénk az Eucharisztiával - Előszenteltek Liturgiája Hajdúdorogon

A szertartás a nagy tömeg ellenére is meghitt volt. A gyönyörű liturgikus dallamok elkápráztatták a híveket, jó volt ebbe a nagy kórusba tartozni. Érsek atya szavai útmutatást nyújtottak a böjti utunkat illetően. Homíliájában elmondta, hogy az Isten elé felszálló imához tűzre van szükség, hiszen ha nincs tűz, az imádságunk nem fog fölszállni.

„Honnan szerezzük be ezt a parazsat, amely az imádságot illatossá teszi és fölszállóvá? Nem lehet megvásárolni semmilyen kegytárgyboltban, sem más helyen. De a templomban, a szertartás közben valami elkezd hevülni, a szívünk táján elkezd melegedni. „Dicsőséged templomában állva azt gondoljuk, a mennyben vagyunk” – ezt minden reggel elénekeljük bizánci szertartásunkban, nagyböjt idején. „Jó nekünk itt lenni” - mint a Tábor-hegyén az apostoloknak. Amikor az Isten közelségét megérzem, fölhevül a szívem. Ez az a parázs, amelynek izzania kell.”

Levezette továbbá, hogy az Isten közelségére van szükségünk, éreznünk kell Isten szeretetét, és így tud majd fölszállni hozzá az imánk. Lángoljon a szívünk, mert szeretve vagyunk. Mi is szeressük lángolva a Jóistent, és így jobban tudjuk szeretni egymást is. Az Eucharisztiát magunkhoz véve ez a tűz, az isteni tűz belénk költözik, ezt a tüzet szeretetből tudjuk átadni másoknak.

„Adja Isten, hogy áttüzesedett szívünkből a mennybe felszálló imádságunk nyomán tudjunk továbbadni sokaknak a végtelen, isteni szeretetből.” - zárta gondolatait a metropolita.

A meghittséget tovább fokozta, hogy az oltárszolgálatba kispapjaink is bekapcsolódhattak az asszisztencia részeként, így velük együtt vehettünk részt ezen a szép és különleges nagyböjti szertartáson. A liturgia végén mindenki kapott a szentelt kolibából, mely ezúttal is nagyon ízletesre sikerült. A lassan szétszéledő, egymást örömmel köszöntő embereket látva úgy tűnt, hogy ez az isteni tűz valóban láthatóan, és érzékelhetően van jelen kis közösségünkben, és át is adjuk másoknak, szeretteinknek, embertársainknak.