Jézus-ima lelkigyakorlat a Szűzanya oltalma alatt - beszámoló

A résztvevők az ország különböző tájairól érkeztek (Budapest, Pomáz, Eger, Hajdúdorog, Vámospércs, Gödöllő, Miskolc, Sajópetri…) többségében görögkatolikusok, de volt köztünk római katolikus is. Csütörtökön estefelé gyülekeztünk a szeretett kegyhelyen, ahol először a Szűzanyát köszöntöttük és elfoglaltuk szállásunkat. Mivel a Jézus-imában fontos a csend megtartása a lelkigyakorlat teljes ideje alatt, ezért mindenki külön szobában kapott helyet, amiért külön hálánkat fejezzük ki a Zarándokház felé. Mégiscsak kisebb a kísértés a beszélgetésre, ha nincs szobatársunk...

18 órától vecsernyén vettünk részt, majd vacsora és az ismerkedés következett. Ennek során többen is visszaemlékeztünk az előző máriapócsi Jézus-ima lelkigyakorlatra, mivel 2020-ban az azt követő napon kezdődött a covid vírus miatti lezárás. Mennyire hálásak voltunk akkor is, hogy a lelkigyakorlatot még éppen meg lehetett tartani! Számomra örömteli volt, hogy Mosolygó Péter kegyhelyigazgató, volt parókusom is köszöntött bennünket.

A pénteki és szombati nap azonos napirenddel, de lélekben korántsem egyformán zajlott. Reggel utrenyén vettünk részt, majd a reggelit követően kezdődött a csendes imádságok ideje. Először Szabó Antal atyától tanításokat hallgattunk a Jézus-imáról a szentatyák tapasztalataiból merítve, majd háromszor 30-40 perc imádság következett 10 perces szünetekkel, ami így egészen a déli imaóra idejéig tartott. Az imaórát követően ebéd, majd némi szabadidő után egész délután ismét az imádságba burkolództunk. Este vecsernyét végeztünk, majd vacsora után bibliai meditáció következett.

A Jézus-ima számomra egy nagyon kedves imaforma, mivel ahogy mondják: a szív imája. A szövege, amit egy ideig segítségként ismételgetünk magunkban: „Uram, Jézus Krisztus könyörülj rajtam!”, vagy ennek rövidebb formája. Az Istennel való találkozást keressük, reméljük. Hogy csak Vele legyünk. Ezt nem is olyan könnyű elérni … Mert jönnek a gondolatok, a hangok, recseg a szék, behallatszik a külső zaj, vagy érezhetünk testi és lelki megpróbáltatásokat is … És mégis újra és újra mondjuk magunkban az imát és szeretnénk eljutni oda, hogy - amint az egyik tanításban hallottuk - csak ülünk és nézzük Istent és Ő néz minket. Vágyunk a Vele való szeretetteljes kapcsolatra, amely megtisztít, békességet ad …

A legtöbben az egész hétvégét ebben az imádságban töltöttük, de voltak, akik most csak rövidebb időt tudtak velünk fohászkodni. Így is örültünk, hogy együtt imádkozhattunk. Mert közösségben a Jézus-ima is más.

Hálásan köszönjük Fülöp, Attila és Antal atyának, hogy időt szántak a tanításokra és az imádságban való vezetésre!