Jubileumi Tudományünnep 2025: „A kinyilatkoztatás mint a leghitelesebb forrás”

A konferencia a már tudományos fokozattal rendelkező oktatók és a doktoranduszok számára is fórumot biztosított kutatási eredményeik bemutatására, a hallgatóság soraiban pedig a főiskola hallgatói is nagyszámban képviseltették magukat.

A megnyitón Kocsis Fülöp érsek-metropolita és dr. Galambvári Péter megbízott rektor köszöntötte a résztvevőket. A rendezvény rangját emelte, hogy a Görögkatolikus Metropólia mindhárom püspöke jelen volt.

Dr. Galambvári Péter megbízott rektor köszöntőjében a jubileumhoz kapcsolódva kiemelte, hogy a konferencia központi gondolata nem csupán teológiai, hanem emberi és tudományos szempontból is irányt mutat. Rámutatott, hogy a kinyilatkoztatás Isten szabad és személyes önközlése, amely ma is megszólítja az embert: „Isten ma is szól, és hív, hogy életközösségbe lépjünk vele.” A rektor arra is emlékeztette a hallgatóságot, hogy a tudományos munka legmélyebb értelme a megosztásban rejlik: „Amikor egy tanár, kutató, oktató tudományos előadást tart, kicsiben az Istenhez kell hasonlóvá válnia. Nem lehet irigy, nem tarthatja meg sajátjának tudását.” A kinyilatkoztatás példája arra tanít, hogy a hit és a tudás is akkor válik élővé, ha közösségben, párbeszédben bontakozik ki.

Zárásként a rektor így fogalmazott: „A kinyilatkoztatás forrása folyamatosan táplál minket, kiapadhatatlan módon.”

„A kinyilatkoztatás befogadásához nagyon fontos a mi belső nyitottságunk, mert az nemcsak kívülről érkezik, hanem belülről érint meg bennünket.

A mai előadások alkalmasak lesznek arra, hogy megérintsenek bennünket, és csak rajtunk múlik, hogy mennyire tudjuk hasznossá tenni és beépíteni az életünkbe. Ehhez a Szentlelket hívjuk segítségül, aki nemcsak az előadóknak, hanem a hallgatóknak is segít ebben” – fogalmazott Fülöp metropolita köszöntőjében.

A megnyitót követően dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke tartotta a konferencia plenáris előadását A Nyugat válsága. A Biblia mint kiút címmel.

A megújulásnak bennünk kell kezdődnie – hangzott el vezérgondolata, melyet egyénre és Európára egyaránt vonatkoztatott. A napjainkban a nyugati világra jellemző „hit krízisét” XVI. Benedek pápa által megfogalmazott kritériumok alapján elemezte, s végső következtetésként a következő gondolatot vonta le: „Európa megújulása ott kezdődhet, ha visszatalálunk a Forráshoz, kézbe kell adnunk a Szentírást a fiataloknak, a gyerekeknek. Az élő Igét, ami nem betű, hanem Lélek és Élet.”

A délután folyamán két szekcióban (teológiai és interdiszciplináris) zajlottak a szakmai előadások. Az elhangzottak alapján elkészített lektorált tanulmányokat a főiskola a későbbiekben fogja megjelentetni.

A konferencia végén Fülöp metropolita atya megköszönte a szervezők és az előadók munkáját, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ezen a napon a kinyilatkoztatás titkáról egy kicsit többet „megsejtsünk”. Ismét hangsúlyozta azt a gondolatát, hogy a kinyilatkoztatás nemcsak felülről szól, hanem ehhez az emberi hozzájárulás is szükséges, amelyet a délután során több előadás is érintett. „Isten szavának befogadását segítették a mai előadások, és számos gondolatot vetettek fel a résztvevőkben, amelyeket később beszélgetésekben is érdemes folytatnunk” – összegezte a rendezvényt a metropolita.