Pilinszky: KZ-oratórium a Szent László Gimnáziumban

Drámai, meghökkentő, letaglózó. Csak néhány jelző, amivel a diákok jellemezték az előadást. Mint mondták: sejtették, hogy komoly hangvételű lesz a darab, de erre nem számítottak. Hámori Éva intézményvezető nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az idén 45 éves Debreceni Színjátszó Stúdiót vendégül láthatták. Az iskola sportcsarnoka sokféle eseménynek adott már otthont, most végre egy színdarabot is tető alá hoztak.

Egy többszereplős szürreális performanszt láthatott a közönség. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Pilinszky János KZ-oratórium című háromszereplős drámáját a költő Egy KZ-láger falára című verseskötetének néhány versével kiegészítve vitte színre Dr. Pinczés István. A társulat ezt a produkciót rendszeresen szeretné debreceni és vidéki gimnáziumokban játszani, december közepén pedig ezzel vesznek részt egy portugáliai fesztiválon, azt követően japán vendégszereplésre készülnek vele, illetve jelölést kaptak a 2026-os monacói nemzetközi fesztivál válogatóbizottságától is. A szürreális emlékjáték szereplői – a szerző szándékai szerint – halottak. „Egymás közti drámájuk lényegében nincsen. Mondataikat egyetemes sorsuk szerkeszti egybe. Ezek a szereplők olyanok – szerzői-rendezői utasításnak talán ez a hasonlat a legszemléletesebb –, mint a múlt századi fényképek. Mindegyikük önálló. Pontosságuk, magányuk (s az is, hogy egymás mellett állnak), rajzuk merev, monoton tisztasága: realitás és irrealitás egyszerre.”

A szöveg – a szerző megfogalmazása szerint: „a valóság három síkját érinti, akár egy gyászmise. Megemlékezés, történés és játék: egyenlő érvénnyel hat benne. Ezért a különböző hőfokok is keresztezik egymást: egy-egy drámai kitörést lehűt a megemlékezés liturgiája; egy-egy hűvös mondatát kiemeli, hogy most történik; egy-egy sűrítést megszelídít a játék naiv hangja.” A dráma műfaja: „montázs-dráma, montázs-mondatokkal, de ezek a mondatok mégse szürrealisztikusak, nem morbidan-frivolak, hanem inkább egy középkori iskoladráma naiv szókimondását, darabosságát idézik. A szürrealista elemeket, amennyire lehet, naiv, szinte higgadt magától értetődöttséggel, tisztasággal kell közvetíteni…”

Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása Kárpátalján. Sulyok Tamás köztársasági elnök az idei emléknapon úgy fogalmazott: csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált honfitársainkra, ha újra és újra "szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló" kötelességgel.

Bár a mai nemzedékek nem felelősek felmenőik tetteiért, de nagyban felelősek azért, hogy a felmenők tettei ne ismétlődhessenek meg.