Uram, nyisd meg ajkaimat, és szám a te dicséretedet fogja hirdetni! – imádkozzuk számtalan alkalommal a görögkatolikus gyakorlatunkban leggyakrabban elhangzó zsoltár szavait. Talán véletlenül érezhetjük ezt a kántorok jelmondatának. Zsinórmérték az 50.zsoltár fent idézett mondata, hiszen a Krisztus Urunkat dicsérő közösség imáját/énekét csak ezzel a lelkülettel lehet és szabad vezetni. December 15-e és 17-e között ezzel a szellemisséggel áthatva jött össze mintegy 30 énekelni s imádkozni szerető ember a kántorok lelkigyakorlatára Máriapócson a zarándokház vendégeként.
A találkozó jó hangulatban, vidáman és sok nevetéssel telt Fülöp érsek atya és Királyné Magdika irányításával. A lelkigyakorlattal egybekötött találkozón a fő hangsúly a liturgia minél szebb és igényesebb végzésére került. Nem titok, hogy szertarásunk nyelvezete és dallamvilága hosszan tartó reformon megy keresztül. A hétvége egyik meghatározó programpontja ennek ismertetése volt. A megújult és a folyamatosan megújuló dallamkinccsel részletesen ismerkedtek a résztvevők. Mint minden reform, ez sem megy egyik napról a másikra. Mint minden reform, ez is sok-sok vitát vált ki. Mint minden reform, a nehézségek után ez is megtermi majd a fáradságos munka gyümölcsét. A lelkigyakorlatozó kántorok megismerkedtek az eredeti dallamvilágból és liturgikus szövegből minél többet továbbörökíteni akaró, de némileg átdolgozott kottával. S a hétvégi vecsernyét, utrenyét és a záró püspöki liturgiát már ezek éneklésével végezték - Krisztus dicsőségére és görögkatolikus anyaszentegyházunk javára!
Köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk ehhez az együttléthez. Köszönjük a szervezőknek, Érsek atyának, Magdikának, a zarándokház dolgozóinak. Reméljük, hogy jövő tavasszal újra találkozhatunk. Bátorítok másokat is, hogy jöjjenek el, és ízleljenek bele, hogy milyen jó együtt énekelni.
Találkozzunk 2018. nagyböjtjében!