Kétnyelvű imakönyv segíti a magyar-ruszin közösséget a Jóistennel folytatott párbeszédben

Bársony borítás, visszafogott, igényes díszítés, gazdag tartalom – ez jellemzi a Görögkatolikus Metropólia, a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város gondozásában kiadott magyar-ruszin kétnyelvű imakönyvet. Elkészítésének gondolata Telenkó Bazilban merült fel. A DMJV Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökének kezébe néhány éve került egy ütött-kopott, kicsi, helyenként hiányos görögkatolikus imakönyv, amit még 1940-ben Pittsburghben adtak ki az Amerikában élő magyar görögkatolikusok számára, két nyelven. Ezt forgatva merült fel benne, hogy lehetne egy hasonlót magyar-ruszin nyelven is megjelentetni.

Fél év alatt készült el az imakönyv, ami öt fő részből áll: Aranyszájú Szent János Liturgiája, énektár, a változó és állandó ünnepek, a panachida(az elhunytak lelki nyugalmáért mondott ima) kapott benne helyet. Párhuzamosan lehet olvasni lapjain a szövegeket, magyarul illetve egyházi szláv nyelven, de a könnyebb kezelés érdekében fonetikusan ruszinul is le lettek az imádságok jegyezve.

– Egy nemzetiséget képviselő önkormányzatnak komplex feladata van, a társadalmi munkában végzett tevékenység nem merül ki a hivatali teendőkben. A közösségfejlesztés erősítése legalább annyira fontos számunkra, mint a hitélet fenntartása. És nem csak helyben, hanem országhatárokon átnyúlóan is – hangsúlyozta köszöntőjében Telenkó Bazil, aki szerint nyugodtan lehet ünnepinek nevezni az imakönyv bemutatásának napját, hiszen ennek köszönhetően is erősödhet majd a ruszinság. 

Elsőként száz darabot adtak ki nyomtatásban az imakönyvből, melyeket Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya meg is áldott. Köszöntőjében a főpásztor elmondta, hogy kedves emlékeket idézett fel számára a kötet szerkesztése, hiszen nagyjából azokat az imaszövegeket tartalmazza, amelyeket ő még gyermekként ismert meg. Édesapja tanította meg vele és testvéreivel.

– Szegeden nőttem fel, ahol a római katolikus egyház jelenléte a legerősebb, ezért a családom is közéjük ékelődött be. Ám az, hogy szívemből görögkatolikus vagyok ezeknek az imáknak köszönhető. A vallási identitást hordozhatják, a görögkatolikus egyházhoz tartozást erősítheti az imakönyv, persze ahhoz forgatni is kell. A hagyományőrzés fontos részét képezhetik, ha megtanítjuk gyermekeinknek – hangsúlyozta Fülöp metropolita atya.

– Örvendetes, hogy ennyire agilis a ruszin közösség, melynek fontos szerepe van Debrecen életében, hiszen nekik kell bátorítást adni azoknak a ruszin gyökerekkel rendelkezőknek, akik eddig még nem vállalták fel hovatartozásukat. Erre ideális közeg a néhány hónapja átadott közösségi ház is – ezt már Papp László polgármester mondta. A városvezető hozzátette: Debrecen nagyon jelentős oktatás-fejlesztési programot hajt végre és ennek részeként minden esély megvan arra, hogy egy magyar-ruszin kéttannyelvű iskola is megalapuljon a megyeszékhelyen. 

2010-ben alakult meg egyébként a ruszin nemzetiségi önkormányzat Debrecenben, de a ruszinság ügye sokkal régebb óta van képviselve a városban. Több írás is bizonyítja, hogy jelentős volt a ruszinajkú hallgatók száma a két világháború között a Debreceni Egyetemen. Rendszeresen összejártak, gyakorlatilag „civil egyesületként” képviselték magukat. E jó viszony a mai napig fennáll, hiszen a felsőoktatási intézménynek köszönhetően számos tudományos, illetve a tudományt népszerűsítő előadást tartottak már a nemzetiségi önkormányzat által szervezett eseményeken.  

Így szívesen fogadta el a felkérést Bartha Elek néprajztudós, a Debrecen Egyetem rektorhelyettese, hogy a ruszin hitéleti hagyományokat bemutató fotókiállítást megnyissa az imakönyv bemutatása után. A tárlat dr. Bődi Erzsébet, az MTA tagja, néprajzkutató gyűjtéséből válogat.   

Mint előadásából kiderült: a Kárpát-medence észak-keleti térségének templomai között nagy számban találunk fából épült templomokat, melyek túlnyomó többségében keleti rítusú, katolikus, pravoszláv, ortodox szertartásokat végeznek. Nem kirívó az, hogy egy templom fából készüljön, hiszen a hagyományos építészet a helyben vagy a közelben fellelhető anyagokat alkalmazza. A Kárpátok vonulata fában gazdag vidék, ennek köszönhető a fatemplomok sokasága azon a környéken. Sokszor megesett, hogy átköltöztették az építményeket, hiszen könnyen szétszedhetőek.

– Manapság néprajzi építészeti örökségnek számít, kuriózum, melyből az Alföldön például alig van – mondta a rektorhelyettes.

Hamarosan azonban egy ilyen gyöngyszemmel gazdagodhat Debrecen, hiszen ahogyan azt Fülöp metropolita atya már tavasszal a közösségi ház átadóján elmondta, a telken egy templomot is szeretnének felépíteni. A tervek elkészültek és már azt is lehet tudni, hogy Gyimesbükkről (Románia) fogják Debrecen-Józsára szállítani. Érdekessége még, hogy a máriapócsi fatemplomhoz hasonló lesz, amit szintén a ruszin hagyományokhoz igazodva alakítottak ki.

A megvalósításhoz az anyagi támogatás elengedhetetlen, így aki teheti segítse e nemes cél elérését.

Adományaikat a CIB Bank következő számlájára várjuk: 10702064-49985908-51100005 . Kedvezményezett neve: Debrecen-Józsai Szervezőlelkészség.

A megjegyzés rovatba kérjük, írják be:"adomány templomépítésre".