Kispesti nyár - megújulás és gazdagodás minden téren

Azt szokták mondani, hogy a nyári szünet a pihenésről kell, hogy szóljon. Ki kell pihenni az év fáradalmait, fel kell töltődni, hogy ismét elkezdhessenek az emberek egy újabb tanévet szeptembertől. Mondhatjuk, hogy nekünk, kispestieknek ez utóbbi gondolat jutott inkább erre a nyárra. Igyekeztünk alakítani a jövőnket, nemcsak a következő esztendőre gondolva, hanem hosszú évekre.

A Jóisten kegyelméből, s Magyarország kormányának köszönhetően elkezdődhetett templomunk és a parókia felújítása, amely mostanra befejeződött. Azonban mi sem maradtunk tétlenek, hiszen tudtuk, éreztük, hogy amikor ennyi mindent kapunk, akkor nekünk is tennünk kell. Így tudtuk a templom bejáratát és a kórust szó szerint önerőből felújítani, s a közösségi tér hiányát valamelyest pótolva egy szép nagy filagóriát elkészíteni.

A már hagyományosnak mondható gyermektáborunkat július 25. és 27. között sikerült megrendeznünk. Az új filagória éppen elkészülve már fogadni tudta a gyermekeket, így mind a rossz idő, mind a túl meleg miatt menedéket tudott már nyújtani. Ennek köszönhetően ismét tele volt az udvar, örömteli gyermek zsivaj töltötte be a parókiát. A gyermekek jelenléte ösztönzőleg hat közösségünkre, hiszen bennük látjuk parókiánk jövőjét, s már csak értük is érdemes vállalni minden áldozathozatalt.

A már húsvétra megújult templomunkban igyekeztünk végig odafigyelni a kérések mellett a köszönetre is. Már-már mottóvá válik közöttünk, hogy a templom nem a felújítástól szép, hanem amikor megtöltjük imádsággal.

A nyár hamar elmúlt, volt benne sok öröm, sok kihívás, még több munka. Így volt mit megköszönnünk a Jóistennek szeptember 11-én, amikor tanévkezdő egyházközségi családnapunkat tartottuk meg. Az ünnepi liturgiában imádkoztunk mindenkiért, hiszen nemcsak a gyermekek és pedagógusok kezdtek új évet, hanem mindannyian a görögkatolikus egyházunkban. A liturgia végén megáldottuk a gyermekeket, majd Hrabár Tamás atya tanúságtételét hallgathattuk meg. Tudjuk jól, hogy kárpátaljai testvéreink különösen nehéz napokat élnek meg, de nem volt ez másként Tamás atya papságában sem. Felhívta figyelmünket az imában való kitartásra, állhatatosságra élete példáján keresztül.

Közben már készült az ebéd, sütemények sokasága várta az édes szájúakat, jó volt a hangulat az ugrálóvárban, s a gyermekek által elkészített must is utolsó cseppig elfogyott.

A következő hetekben imádságos lelkülettel készülünk a templomunk búcsújára, hogy megújulva környezetünkben, bensőleg is megerősödjünk Istenünkhöz, s közösségünkhöz való ragaszkodásunkban!

Köszönet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hogy a gyermektábor és a családi nap étkezése az EKCP-KP-1-2022/3-000122 azonosítószámú pályázat által valósulhatott meg.