A város főterén állították fel idén is a hatalmas adventi koszorút, amit először megáldott Fülöp metropolita atya, majd meg is gyújtotta rajta az első szál gyertyát. Karácsonyig minden vasárnap összegyűlnek itt a hívek és lángra lobbantják a gyertyákat.
A főpásztor rövid elmélkedést is adott az előttünk álló időszakhoz, kiemelve, hogy a karácsony noha a béke ünnepe, és békésen is kell arra készülni, ám ez nehezen megy, ha a világban egyre inkább terjed a gyűlölet.
- Látnunk kell ezt a furcsa, fájó és rémisztő folyamatot, aminek eredményeképpen úgy tűnik, hogy az emberek lassan elveszítik józan ítélőképességüket, elveszítik szívükben a jóra törekvő adottságukat, és egyre inkább egymás ellen fordulnak – mondta metropolita atya.
Majd két közelmúltban történt eseményt idézett föl. Az egyik az volt, amikor a belgiumi reptéren dolgozók sztrájkja miatt csaknem megbénult a légi közlekedés. A sok ezer pórul járt utas képtelen volt uralkodni magán, a rendfenntartók pedig alig tudták megfékezni az indulatokat. Káosz és pánik alakult ki.
A másik esemény Ukrajnában, egészen pontosan a munkácsi várban történt, ahonnan a magyar szabadságot és történelmi emléket hordozó madarat egy nap alatt eltávolították. - Miért, kinek fájt az a turulmadár ott? – tette fel Fülöp metropolita atya a kérdést, amire szerinte nincs magyarázat és nem is kell keresni. Talán csak annyival lehet kommentálni, hogy ezek az események is azt mutatják: terjed az ok nélküli gyűlölködés.
- Gyűlnek a háborús fellegek sötét rémei a fejünk felett, és ezek a sötét árnyak helyet találnak az emberi szívekben is. Ez a háború legszörnyűbb következménye. Az ember kivetkőzik önmagából és egyre kegyetlenebbé válik. Ha sikerül a gyűlölködést felszítani, abból háború lesz. Gondolkozom is azon egy jó ideje, hogy a gyűlölködés generálja a háborút vagy pedig fordítva – mondta a főpásztor. Úgy véli, ha hagyjuk, hogy a szívünkben a sötét árnyak elhatalmasodjanak, akkor részeseivé válunk a legszörnyűbb eseménynek, a háborúnak.
Komor szavait a főpásztor azzal oldotta fel, hogy hisz a magyar szívek erejében a magyar ember békességre való vágyakozásában, hogy azt nem lehet kivenni a szívekből, és a józan gondolkodást sem lehet elvenni tőlünk. De még inkább a Jóistenben hisz, aki a mi emberi gyengeségeink ellenére is tud hatni ránk, és ha még terjedne is a gyűlölködés elhozza hozzánk a békét.
Mint mondta, a mostani karácsonyra készülve kénytelen, kelletlen beszélt ilyen sötét dolgokról, de csak azért, hogy mindenkit figyelmeztessen: mi a békére készülünk. Akik erre vágyunk azoknak építenünk, óvnunk, vigyáznunk kell azt!
- Ahogy meggyúl az első láng az adventi koszorún, hamarabb, mint bárhol máshol az országban, és tovább gyúl hétről-hétre a többi gyertyára, úgy terjedjen a béke ebben a városban és azon túl! Ne legyen háború, legyen, béke, mert ez rajtunk múlik! Legyenek a hajdúdorogiak a békesség hírnökei, a békesség megalkotói, munkálói! – hangsúlyozta Fülöp metropolita atya, és gondolatai végén azt kérte, hogy minden láng meggyulladása egy-egy égig ható fohász legyen.
A vasárnap esti hangulatot a Szent Bazilos gyermekkórus és Kovács Nóri műsora tette igazán meghitté a parkban. Az esemény végén forró teával és diós süteménnyel kedveskedetek a hajdúdorogiaknak.