Harmadik elnöki ciklusát kezdi Makláry Ákos a KÉSZ élén

A teljes nap programját végigkísérte a közös hitből fakadó összetartozás gondolata. Ennek adott keretet a napot megnyitó szentmise is, amelyet Szalai Gábor büki plébános mutatott be. Szentbeszédében a plébános arra emlékeztetett, hogy a keresztény ember küldetése minden korban az életszentségre való törekvés, és akkor sem szabad feladnia ezt, ha a világ körülményei megnehezítik az evangélium szerinti életet.

Köszöntőjében Makláry Ákos a közös hit és az összetartozás jelentőségét hangsúlyozta: „Milyen jó belegondolni abba, hogy reggel a Kárpát-medence számos pontjáról indultunk el azért, hogy találklozzunk egymással, és Krisztussal legyünk” – fogalmazott. A körülöttünk tapasztalható bizonytalanságra utalva arra biztatta a résztvevőket, hogy a Gondviselésbe vetett bizalommal maradjanak hiteles Krisztus-követők.

Újabb öt évre bizalmat kapott Makláry Ákos

A KÉSZ ötévente választja meg országos tisztségviselőit. A mostani titkos szavazáson a küldöttek ismét Makláry Ákos görögkatolikus papot választották elnökké, aki ezzel megkezdheti harmadik ciklusát a szervezet élén. Az újraválasztást követően megköszönte a bizalmat, és elmondta: komoly lelkiismereti mérlegelés előzte meg, hogy vállalja-e ismét a feladatot. Végül arra jutott, hogy az elmúlt tíz év tapasztalataira építve, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva is van még ereje és mondanivalója a KÉSZ számára. Mint fogalmazott, "még van benne puskapor", és bízik abban, hogy a korábbi tapasztalatok és a Szentlélek kegyelme a következő ciklusban is segítik a munkát.

A társelnöki tisztséget továbbra is Zachar Péter Krisztián tölti be, az elnökhelyettes Keresztes Dénes lett. Az elnökség további tagjai: Horváthné Hatos Éva, Izing László, Kovács Attila József, Selmeczi Zoltán Miklós, Suhajda János, Szalai Gábor, Tóth Ernő és Viski-Latorné Dögei Edit.

Zachar Péter Krisztián a következő időszak feladatairól szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény értékrend hitelessége a mindennapokban mutatkozik meg: abban, ahogyan egymással bánunk, ahogyan felelősséget vállalunk másokért, és ahogyan közösségeinket szolgáljuk.

Bábel Balázs érsek vehette át a Szent Adalbert-díjat

Az ünnepi díjátadón a Szent Adalbert-díjat Bábel Balázs nyugalmazott kalocsa-kecskeméti érsek kapta több évtizedes főpásztori szolgálata elismeréseként. A KÉSZ az érsek keresztény hit és értékrend melletti következetes kiállását, a magyar kulturális és egyházi örökség megőrzéséért végzett munkáját, valamint az oktatás és a tudomány támogatásában vállalt szerepét ismerte el.

A díj átvételekor Bábel Balázs a KÉSZ három nemzedéket összekapcsoló szellemi örökségéről beszélt. Felidézte, hogy Csanád Béla, a szervezet alapítója egykor az ő tanára volt, Makláry Ákos pedig az ő tanítványaként viszi tovább ezt az örökséget. Az érsek azt kívánta, hogy a KÉSZ-ben a jövőben is legyenek olyan fiatalabb nemzedékek, amelyek továbbviszik a közösség küldetését. Rámutatott: nem elegendő csupán átvenni és továbbadni az örökölt értékeket, fontos, hogy a fiatalok saját értelmükkel is keressék a választ az élet nagy kérdéseire. „A KÉSZ-nek ajándék, hogy ezzel foglalkozhat, és feladata, hogy a ma emberét segítse a hit útján”

– fogalmazott az érsek Isten áldását, kegyelmét és kitartást kívánva a közösségnek.

Az eseményen sor került a KÉSZ alapítójáról, Csanád Béláról elnevezett díj átadására is, amit Csizovszki László, a jánoshalmi KÉSZ-csoport elnöke, leköszönő elnökségi tag vehetett át. Az elismeréssel a KÉSZ-ben és a keresztény közéletben több mint három évtizeden át végzett kiemelkedő közösségépítő és szervező munkáját ismerték el.

(A kitüntetettek, Bábel Balázs és Csizovszki László munkásságát bemutató laudációk külön írásunkban olvashatók.)

Az élet védelme közös társadalmi felelősség

A KÉSZ számára az élet védelme az emberi méltóság tiszteletéből fakadó, sok területet átfogó feladat: az emberi élet kezdetétől annak végéig, a gyermekek védelmétől és nevelésétől a kiszolgáltatottak melletti kiállásig. A küldöttgyűlésen ezért külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott az életvédelem aktuális kérdéseivel.

A beszélgetés résztvevői Czapkó Mihály morálteológus, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodaigazgatója, Rojkovich Bernadette orvos, a Magyar Bioetikai Társaság alelnöke, valamint Pontifex Sári, az Egy Élet-csatorna szerkesztője és a Mindenki Születésnapja szóvivője voltak. A kerekasztalt Makláry Ákos moderálta.

Czapkó Mihály az élet ajándékjellegét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az emberi élet értéke nem csupán a vallásos emberek számára felismerhető igazság. Az élet védelmében ezért 

fontos megtalálni a közös nevezőt azokkal is, akik más világnézetből közelítenek a kérdéshez.

Ehhez szeretetteljes, tisztelettudó párbeszédre van szükség. A keresztény ember feladata, hogy Isten szeretetének visszhangja legyen a világban, és úgy bánjon másokkal, ahogyan maga is szeretné, hogy vele bánjanak.

Rojkovich Bernadette orvosi szempontból világította meg az emberi élet kezdetét. Rámutatott: a biológia mai ismeretei szerint a megtermékenyítés pillanatában egy új, önálló genetikai állománnyal rendelkező emberi szervezet fejlődése indul el. Ez a fejlődés folyamatos, nem jelölhető ki benne olyan éles határ, amelynél az addig más minőségű lény hirtelen emberré válna.

A magzat tehát nem az anya testének része, hanem saját genetikai állománnyal rendelkező, fejlődő emberi élet.

A doktornő arra is felhívta a figyelmet, hogy az életvédelemben a férfiak szerepét sem szabad figyelmen kívül hagyni: az abortusz az apák számára is jelenthet feldolgozandó veszteséget.

Pontifex Sári elsősorban a tudományos és társadalmi érvek jelentőségéről beszélt. Mint hangsúlyozta, az életvédelem nem kizárólag vallási meggyőződés kérdése. Az abortusz megítélésében alapvető erkölcsi dilemma, hogy mikortól tekintjük értékesnek és védelemre méltónak az emberi életet.

A szívhangrendelet körüli vitában Rojkovich Bernadette arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszédben gyakran félrevezetően jelenik meg a szabályozás lényege. A hatályos rendelkezés a magzati életfunkciók működésére utaló tényező bemutatását írja elő, nem kizárólag a szívhang meghallgatását. Szerinte a vita valódi tétje a megfelelő tájékoztatás: 

ahogyan minden más egészségügyi beavatkozás előtt, a terhességmegszakítás esetében is fontos, hogy a nő tisztában legyen azzal, mi történik a méhében fejlődő gyermekkel, és milyen következményekkel járhat a döntése.

Pontifex Sári szerint a könnyítések helyett elsősorban a nehéz helyzetbe került édesanyák valódi támogatására kellene helyezni a hangsúlyt. Az Együtt az Életért Egyesület elnökségi tagjaként arról is beszámolt, hogy a szervezet javaslatokat nyújtott be a kérdésben. Rojkovich Bernadette saját orvosi tapasztalataira hivatkozva hozzátette: a legtöbb nő ragaszkodik a gyermekéhez, ezért különösen fontos, hogy a válsághelyzetbe került várandósok segítséget kapjanak. Az egyháznak számos olyan intézménye van, amely támogatást tud nyújtani ezekben a helyzetekben, ezért ezek tapasztalatait és véleményét is érdemes figyelembe venni. 

A beszélgetésben a tizenkettedik terhességi hét mint jogi és erkölcsi határ kérdése is előkerült. A résztvevők szerint nehezen indokolható, hogy egy emberi élet védelmének megítélése ilyen éles időbeli határhoz kötődjön. Czapkó Mihály a kiszolgáltatottak védelmét a kereszténység egyik alapvető küldetésének nevezte. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy az életvédelem képviseletében a személyes magatartásnak is tükröznie kell az emberi méltóság tiszteletét: az álláspontot nemcsak érvekkel, hanem szeretettel és méltósággal kell képviselni.

A közösségépítés és a keresztény értékek szolgálatában

Az elnöki beszámoló az elmúlt fél év országos és helyi eseményeit, valamint a KÉSZ előtt álló feladatokat foglalta össze. A szervezet jelenleg 67 helyi csoporttal működik, amelyek munkáját regionális találkozókkal is segítik. A KÉSZ az elmúlt időszakban számos közéleti és kulturális kezdeményezésben vett részt: hetedik alkalommal hirdette meg a „Szóljanak a harangok!” felhívást, mintegy ötszáz résztvevővel rendezte meg váci országos zarándoklatát, és csatlakozott az ötezer embert megmozgató Mindenki Születésnapja életvédő sétához. Több mint 400 pályamű érkezett a Csanád Béla emlékére meghirdetett verspályázatra, a KÉK megsegítésére indított adománygyűjtés pedig 1 050 000 forint eredménnyel zárult.

Folytatódott a filmvetítések szervezése, a Jel és a KÉSZ közös podcastja, a Jelen Idő, valamint a Hitből pajzsot-videósorozat készítése is. A határon túli magyar keresztény közösségeket támogató KÁMME Alapítvány tevékenységéről Tóth Ernő kuratóriumi elnök számolt be. A következő kiemelt esemény a november 25-i Csanád Béla-emlékkonferencia lesz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, ahol a verspályázat eredményét is kihirdetik. A küldöttgyűlésen elhangzottak és a meghozott döntések egyaránt megerősítették a KÉSZ elkötelezettségét a keresztény értékek képviselete, a kisközösségek építése és a társadalmi felelősségvállalás mellett. A következő öt évben a szervezet továbbra is arra törekszik, hogy a hitből fakadó értékeket a közéletben és a mindennapokban egyaránt hitelesen képviselje.