Megáldották az új kenyeret - Isten ajándékának, az emberi munka gyümölcsének szimbólumát - Debrecenben

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita előimádkozása után Fekete Károly református püspök tartott rövid beszédet, amelynek bevezetőjében a püspök mindjárt a Trianon centenáriumára készített virágkocsin olvasható szent páli-gondolatot idézte: „Elég neked az én kegyelmem” (2Kor 12,9). Fekete Károly továbbfolytatva az igét hozzátette: elég nekem a Te kegyelmed, azaz elég Magyarországnak az Isten kegyelme. A kompozíción a Nagy-Magyarország magába foglalja a kisebbiket, az anyaországot. A mögöttünk lévő 100 esztendő bizonysága annak, hogy a földi uralomváltás igazságtalanságainak egyetlen megoldása az Isten üdvösséges uralma alá tartozás. Ha Isten országa öleli magába a mi hazánkat, Magyarországot, akkor az Isten országa kiteljesedésében nyílik meg az út a nemzeti kiteljesedésre.

Uralomváltás ez, de másféle, mint az emberi uralom – folytatta a református püspök – személyenként és szívből, abból a vágyból születik, amely kimondja, véget vetek magamban az istentelenség uralmának. Akkor államalapító István király kegyeleméneke így hangozhatna: „Felkelt a napunk, Krisztus a mi urunk, árad a kegyelem fénye ránk.”

Isten országa megbocsátásból, könyörületből, kegyelemből, Jézus áldozathozatalából épült, erre utal a kompozíción is látható kettős kereszt. Ez a minta. Ezt a megbocsájtást kell nekünk a legszemélyesebb, legkínosabb magán- és közügyekben is megvalósítani itt a Kárpát-medencében. Vagyis: Vesd el a megtorlást, a bosszúvágyat, és győzd le a gonoszt jóval! Nem átkozni kell, hanem imádkozni.

Aki elhiszi, hogy elég neked az én kegyelmem, és vallja, hogy elég nekem a Te kegyelmed, Krisztus, az az új kenyérben felfedezi a krisztusi kegyelem kenyerét, amely nem megaláz, hanem részesíti a többieket is e kenyérből, nem elvesz, hanem megszaporít, szétoszt. Legyen hát táplálékunk, erőforrásunk Isten gondviselő szeretetének kegyelme és az azt jelképező kegyelemkenyér! – fejezte be gondolatait Fekete Károly református püspök.

Ezután került sor az új kenyér, Isten ajándékának, az emberi munka gyümölcsének, életünk szimbólumának megáldására, amely szertartást Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök végezte.
Az áldás hálaadást és kérést fogalmaz meg. Hálát adunk és köszönetet mondunk Isten gondoskodó jóságáért, a föld terméséért, a hasznos munka képességéért és a mindennapi kenyér megszerzésének lehetőségéért. Napról napra ismételjük az Úr imájában: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”

Az új kenyér békességünk szimbóluma is, ezért így folytatódik a kérés: „bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek”, hogy Veled és egymással kiengesztelődve, békében munkálkodhassunk hazánk, nemzetünk boldogulásáért és népünk mindennapi kenyeréért – hallhattuk az áldást kérő és köszönetet megfogalmazó szavakat Ferenc püspöktől.

Az új kenyér megáldása után a jelenlévő fiatalok és a főpásztorok kiosztották a kenyeret az ünneplők között, majd a kenyérszentelés a Szózat eléneklésével zárult.

Ezt követően a jelenlévők átvonultak a délelőtti program következő helyszínére, a megújult Dósa nádor térre, ahol a Szent István királyt ábrázoló köztéri szobor ünnepélyes megáldására került sor.