Megnyílt az Orcád világossága görögkatolikus egyházművészeti kiállítás

A kiállításra 2018-ban kapott megbízást a Keresztény Múzeum a kongresszus előkészítő titkárságától, az azóta eltelt három év munkájának gyümölcse ez a hármas kiállítás.

Az ünnepség kezdetén a Budapesti Vonósok Kamaraegyüttese Mozart templomi szonátáit játszotta.

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőjében méltatta a három kiállítást. A Legyetek tanúim című kiállítás az 1938-as, budapesti Eucharisztikus Kongresszusra emlékezik, az Ezerarcú szeretet a katolikus egyház szolgáló szeretetét helyezi középpontba, az Orcád világossága a görögkatolikus egyház magyarországi művészetét mutatja be. Mint elmondta, az Oltáriszentség ünneplése sem a Vigadó, sem a Magyar Művészeti Akadémia életében nem előzmények nélküli.  A Vigadó már az 1938-as kongresszus alkalmával is otthont adott egy vallási témájú bélyegkiállításnak és egy irodalmi konferenciának az Oltáriszentség iránti tiszteletének jegyében. A Magyar Művészeti Akadémia az elmúlt években is készült az Eucharisztikus Kongresszusra: 2018-ban Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén, 2019-ben Agnus Dei – az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon rendezett kiállítást. Örömét fejezte ki, hogy e hármas kiállítás alkalmával is támogatóként vehet rész a kongresszusra való készületben a Művészeti Akadémia, ezzel is ráirányítva a figyelmet az Eucharisztikus Kongresszusra és Krisztus jelenvalóságának jelentőségére – különösen most, amikor világjárványt élhetünk  át. Reményét fejezte ki, hogy mindnyájunk számára gyógyír lesz ez az esemény, mely valódi, belső megújulást, mélyebb istenkapcsolatot eredményezhet a nyitott szíveknek, evangelizálást a társadalomnak, és feltámadást a nemzetnek.

Töltődjünk együtt lélekben az Oltáriszentség nagy ünnepére készülve! – fejezte be köszöntőjét Vashegyi György.

Fülöp metropolita köszöntőjében a görögkatolikus egyházművészeti kiállítás címéről elmondta: az orcád világossága szókapcsolatot a bizánci szertartású I. imaóra záróimádságában találjuk, amikor így imádkozunk: "Krisztus, igaz világosság, ki megvilágítasz minden e világba jövő embert, legyen ránk jegyezve orcád világossága, hogy meglássuk benne a megközelíthetetlen fényt...."

A kiállítás ezzel a címmel rámutat arra, hogyan tudja a keleti egyház gazdagítani az egyetemes krisztusi egyházat.  A keleti egyház kedves területe a fény teológiája. A megtestesült Krisztus megvilágítja a teremtett világot, mely magán hordozza Isten keze nyomát. Az Ige megtestesülése által a világ képes lett az Isten befogadására. Krisztus, a nem teremtett fény beragyogja az egyházat, az egyházon keresztül az egész világot. A fény teológiája azonban nem csupán a keleti egyház sajátja, hiszen a hitvallásban is így mondjuk: világosság a világosságtól, igaz Isten igaz Istentől. A megtestesült Ige maga a világosság, aki így nevezte magát: én vagyok a világ világossága. Rajta keresztül látjuk Isten jelenlétét a világban. Bízom benne, hogy a hármas kiállításnak ez a keleti része a maga világosságával szintén új fényt, sajátos megvilágítást tud adni az egész Eucharisztikus Kongresszusnak. Köszönjük Bíboros úrnak és a szervezőknek, hogy görögkatolikus egyházunk  - akár csak 1938-ban – külön megjelenhet keleti liturgiájával a Szent István bazilikában, és hogy helyet kaptunk ebben a hármas kiállításban – mintegy jelezve, hogy a keleti egyház nem távoli, elszigetelt része az egyháznak, hanem kiegészíti a krisztusi egyházat. Így jelenik meg az egész Eucharisztikus Kongresszuson a mi kicsiny görögkatolikus egyházunk a maga sajátos fényeivel.

Örömmel veszünk részt a kiállításon és az Eucharisztikus Kongresszuson, ahol számos keleti püspökkel együtt tesszük láthatóvá az egyház gazdagságát – zárta köszöntőjét Fülöp metropolita.

Erdő Péter bíboros, prímás örömének adott hangot, hogy végre megnyílhatott ez a kiállítás, mely nagy összefogásról tesz tanúságot. Ahogy 1938-ban, most is nagy szerepet kap az egyház karitatív munkájának bemutatása és a keleti egyház. Ennek oka a kongresszus mottója: minden forrásom belülről fakad. Vagyis az Oltáriszentséget nem csak a templom falain belül ünnepeljük, hanem hordozzuk magunkban, abból cselekedetek fakadnak. Az egyik legfontosabb ilyen cselekedet az a nyelv, amelyen mindenki ért: a segítő szeretet nyelve. Nem véletlen, hogy Teréz anya olyan népszerű volt egy hindu országban, Indiában, és temetésén az egész nemzet megrendült – mert ezt a nyelvet ők is megértették. Mi is különböző területeken próbáljuk megélni a szolgáló szeretetet a Karitászon és számos karitatív szervezeten keresztül. Egy ilyen alkalom lesz szeptember 4-én délben a II. János Pál pápa téren - de országszerte ugyanúgy -, amikor megvendégeljük a rászorulókat. Nem ételosztás lesz, hanem asztalhoz ülve velük megéljük, hogy együvé tartozunk.

A keleti egyházak hangsúlyos jelenléte az Eucharisztia témájában eszünkbe juttatja, hogy az Eucharisztia latinul és görögül is közösséget jelent. A Krisztus utolsó vacsorájából eredő Eucharisztia és ennek ünneplése, tisztelete közösséget teremtő erő. Ha a különböző hagyományok egyházi és eucharisztikus közösségben vannak egymással, akkor kiegészítik egymást, hozzáadnak ahhoz az egységes tanúságtételhez, ami Krisztus tanítványainak küldetése.

A kongresszusra való emlékezés azt is mutatja, hogy ma is ugyanazt az értéket akarjuk megjeleníteni a mai világ lehetőségeivel élve, mint 1938-ben. Ferenc pápa azt mondta, az emberiség történetének korszakváltozását éljük, ezért fontos, hogy a saját gyökereink, előzményeink erősítsenek bennünket abban a tudatban, hogy Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, velünk járja a történelem útját, és segít minket, hogy hűségesek maradjunk hozzá. Ennek megélése az Eucharisztikus Kongresszus legfőbb célja – mondta Erdő Péter.

Szabó Irén, az Orcád világossága kurátora röviden ismertette a Kárpát-medencei görögkatolikus egyházak történetét, kulturális sajátosságait, a bizánci rítus liturgikus keretei által meghatározott művészeti hagyományt. A kiállításról elmondta: a bemutatott egyházművészeti alkotások, liturgikus tárgyak, írásos dokumentumok – melyek a görögkatolikus egyház liturgikus életéhez kapcsolódnak – mindegyike a sajátos, Kárpát-vidéki egyházi művészet alkotása. 

A kiállításnak hét nagy tematikus egysége van: Az ikonok világa, a barokk és a bizánci örökséget őrző keleti rítus egymásra hatása, a máriapócsi kegykép kultusza, a görögkatolikus templomok világa, egyházunk 20. századi történelmének mozzanatai, a görögkatolikus vallásgyakorlat legjellemzőbb gesztusait bemutató filmek és leírások, valamint az elmélyültebb befogadást segítő táblaképek, interaktív tartalmak.

A kiállított alkotások mellett kisfilmek, fényképek, tablók, érintőképernyős barangolás és játék, templomépítés, és rengeteg hasznos magyarázat várja a látogatókat. A kiállításon végig haladva választ kaphatunk arra, hogy kik a görögkatolikusok  és milyen liturgikus és kulturális hagyományt őriznek.

A megnyitó ünnepség egy különleges előadással zárult. A Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola és a Forgatag Táncegyüttes Ambrus Rita, Pál Julianna és Fonyó Barbara szólóénekével zenés-énekes-táncos előadással állított emléket az eucharisztikus kongresszusnak.

A kiállításmegnyitón számos egyházi és világi vezető mellett nagy számban voltak jelen egyházunk papjai, szerzetesei és közösségei. Mindannyiunk számára felemelő társadalmi és közösségi ünnep is volt a hármas tárlat, de nekünk, görögkatolikusoknak különösen is az Orcád világossága kiállítás megnyitása. 

Látogatói információk

A kiállítások szeptember 19-ig tekinthetők meg minden nap 10 és 19 óra között.

Az egyes kiállítások belépti díja 800 Ft, az egész Vigadó összes kiállítására együttes jegy 1500 Ft. Csoportoknak (10 főtől) 400ft/fő. A torlódás elkerülésére a csoportokat ajánlott bejelenteni a galeria@vigado.hu címen

Pesti Vigadó (1051 Budapest, Vigadó tér 2.)

Az Orcád világossága az 5. emeleten található.