Megújulás és egység: megáldották a felújított hajdúdorogi első székesegyházat

A felújítás viszont időszerű volt: ki kellett javítani a vízszigetelési problémákat, szárítóvakolat került a falakra, az épület teljes külső festést kapott, valamint megerősítették a tetőszerkezetet és a statikai rendszert. Korszerű hőszivattyús fal- és padlófűtést is beépítettek. A beruházás összköltsége mintegy 320 millió forint volt, amelyet döntően a Magyar Kormány és a Hajdúdorogi Főegyházmegye finanszírozott.

A megújult székesegyházat Kocsis Fülöp metropolita áldotta meg a templom címünnepén. Homíliájában a valódi gyógyulás és békesség üzenetét hangsúlyozta. A Szentírásból vett példák kapcsán kiemelte: Krisztus az igazi béke, aki testében bontotta le az emberek közötti és az ember és Isten közötti „válaszfalat”, vagyis az ellenségeskedést. A békétlenség a legsúlyosabb betegség, amely halálba vezet – mondta –, mert bármekkora egészség vagy jólét értelmét veszti, ha nincs béke. Krisztus nem pusztán kibékítette a feleket, hanem saját áldozata által semmisítette meg az ellenségeskedést. A metropolita rámutatott, hogy Jézus testileg és lelkileg velünk maradt az Eucharisztiában, és az egyház Krisztus titokzatos testeként ennek a jelenlétnek hordozója. A hívek akkor tudnak egységben lenni Istennel és egymással, ha élő tagjai maradnak az egyháznak, és életük is „templommá válik”.

Kitért Hajdúdorog történelmi szerepére is: a települést már az 1300-as években „Dorog egyháznak” nevezték, mert temploma meghatározó volt. A jelenlegi templom építésében kiemelt szerepe volt Bacsinszky András parókusnak, aki több tízezer téglát hozatott a munkálatokhoz, és akinek emléke ma is fontos a helyi közösség számára. A metropolita hangsúlyozta, hogy Hajdúdorog példát kell mutasson a görögkatolikusoknak nemcsak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében. A templom fizikai megújulása egyben lelki feladat is: a közösségnek kell megtöltenie élettel, imádsággal, hittel.

Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki köszöntőjében a templomok szerepéről beszélt. A templom szerinte nemcsak vallási hely, hanem a keresztény civilizáció iránytűje és jelképe a nem hívők számára is. Felhívta a figyelmet az egyházi intézmények társadalmi szerepére: az oktatásban, szociális ellátásban és gyermekvédelemben betöltött jelentőségükre. Hajdúdorog példája – a város és a templom szoros egysége – szerinte mintaszerű.

Az ünnepség részeként Horváth Zoltán polgármester is köszöntőt mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a megújult templom a 2025-re meghirdetett szentév gondolatiságához is kapcsolódik, amelynek mottója: „A remény zarándokai”. A polgármester történelmi személyek – többek között Bocskai István, Farkas Lajos vagy Jaczkovics Mihály – példáját idézte, akik a magyar görögkatolikus identitás formálásában meghatározók voltak. Kiemelte, hogy a templom szépsége „magasba emel és messzire elvezet”, s a felújításért hálát kell adni Istennek és mindazoknak, akik hozzájárultak a munkához. Hangsúlyozta: a templomépítés a jövőbe vetett hit kifejezése, és minden hívőnek feladata „templomépítővé” válni – saját talentumai szerint.

Dalanics Zoltán parókus meghatottan mondott köszönetet az elmúlt egy évért. Háláját fejezte ki a kivitelezőknek, tervezőknek, szolgálattevőknek és önkénteseknek, akik segítették a munkálatokat, hogy méltó módon készülhessenek az ünnepre. A római katolikus testvéreknek is megköszönte, hogy egy évig vendégeskedhettek náluk, de azért nagyon jó visszatérni a székesegyházba. Mint mondta, nagyon hiányzott neki a templom, és feltételezi, hogy mások is így voltak az érzéssel. Megfogalmazódott benne az a gondolat is, hogy talán jó lenne egyszer mindenütt egy évre „kiköltözni” a templomból, hogy valóban érezzük a hiányát. „Mert amikor az ember visszatérhet ide, az valami igazán különleges élmény.”