A járvány okozta különleges helyzetet szem előtt tartva ünnepelték meg a húsvét és pünkösd közötti, úgynevezett ötvenednek a közepét. Félúton megállva, visszatekintve, és előre nézve, teljes liturgikus renddel: előesti vecsernyével, utrenyével, feltámadási imaórákkal, majd Érsek atya-vezette Szent Liturgiával, vecsernyével. Ugyanakkor maszkban, egymástól távolságot tartva.
Az első „nyilvános vasárnap” sem volt kevésbé fényes és kevésbé óvatos. Már a szombati vecsernyében bíztató szövegek hangzottak el, miszerint a szamariai asszonnyal együtt rátalálhatunk Életünk Forrására. Ebben segítette a templomba érkezőket az utrenye, a Szent Liturgia, azon belül Grunda Dávid atya prédikációja és egy olyan adalék, amiben csak ritkán van része még a kegyhelynek is.
A liturgia énekeinek egy részét a Szent Efrém Férfikartól hallhatták, akik a szertartás végén rövid hangversennyel is kiegészítették a gyönyörű élményt. Még arra is volt figyelmük, hogy az elmúlt hetek „némasága” után a jelenlévő hívek is „kiénekelhessék” magukat, többek között a címnek választott „Méltó és igazságos…” dallamával. Orosz István kegyhelyigazgató atya azzal köszönte meg szolgálatukat, hogy „nagy a felelőssége annak, aki angyali hangon tud énekelni, mert tényleg az angyalokat kell képviselnie…”
Köszönjük az angyali szolgálatot, köszönjük a hívek fegyelmezettségét, köszönjük az Úristennek a gyönyörű időjárást. Minden szertartásban könyörgünk a járvány múlásáért. Köszönjük, hogy kérésünket meghallgatja a Mindenható.