Méltó helyre kerül az egyházi örökség

A Nyíregyházi Görögkato­likus Egyházmegye püspöki épületében van egy kiállítás, amelyet szívesen keresnek fel nemcsak a Máriapócsra zarándokló hívek, hanem a megyeszékhelyre érkező turisták is. 

A tervek elkészültek

Az állandó tárlat az 1980-as évek elején dr. Nagymihályi Géza atya kezdeményezésére jött létre, anyagát dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett állította össze. A különleges gyűjtemény a 17–18. századból való ikonokat, liturgikus könyvnyomtatványokat, ötvösművészeti tárgyakat, liturgikus öltözeteket mutat be, a görögkatolikus egyházművészet egy vékony lenyomatát őrzik itt. Megtekintve ezt az értékes kiállítást, felmerül a kérdés: vajon miért csupán ennyi látható abból a több mint 400 éves egyházi és vallási hagyatékból, amely a magyarországi görögkatolikussághoz kötődik? 

A válasz egyszerű: a püspöki épületben nincs tágasabb hely a relikviáknak, ezért is képvisel felbecsülhetetlen értéket a hamarosan megépülő Görögkatolikus Múzeum és Szent Atanáz Tanulmányi Ház, amelynek alapkövét az idén ősszel rakják le. Hogy megértsük az intézmény szükségességét, halaszthatatlanságát, ahhoz mélyebbre kell ásni – javasolta dr. Szabó Irén történész, akivel a Szent Atanáz Hittudományi Főiskolán beszélgettünk, karnyújtásnyira a leendő múzeumtól, ami a tervek szerint a főiskola közvetlen szomszédságában épülhet fel. 

Négyszáz éves múlt

– A görögkatolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek. Az egység, a mai görögkatolikus egyház létrejötte az 1646-os ungvári unióhoz köthető, ezt követően 1721-től alakulnak meg a püspökségek: a történelmi Magyarországon először Gyulafehérváron, Munkácson, Nagyváradon, Eperjesen – sorolta az akkori egyházszervezeti központokat a történész, s hozzátette, hogy a felekezeti struktúra kialakítása göröngyös utat járt be a királyi Magyarországon, a nemzetiségi és nyelvi sokszínűség konfliktusokat hordozott magában a 20. század elején, amit tetézett, hogy Trianon után az addig a lakosság 10%-át kitevő görögkatolikusok aránya 2% maradt a megcsonkított ország határain belül. 

A Hajdúdorogi Egyházmegye Ferenc József király idején alakult meg debreceni, majd nyíregyházi székhellyel. A nyíregyházi püspökség intézményei Dudás Miklós püspöksége alatt kezdtek el kiépülni, ekkor rakták le a mai hittudományi főiskola alapköveit is – idézte fel a történész, hogy megértsük, az elmúlt 30 évben az egyház intézményrendszere (oktatási, szociális, karitatív) kiépítésén fáradozott, az volt az elsődleges céljuk, s most kerülhetett sor arra, hogy egy – a saját történelmük és kultúrájuk bemutatását, a görögkatolikus magyarság történelmi és művészeti emlékeinek gyűjtését fő feladatának tekintő – muzeális intézményt hozzanak létre. 

– Ez a folyamat a tudományos kutatások révén már korábban elindult, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola egy kutatóközpont is, ahol a Lendület kutatócsoportnak köszönhetően az elmúlt 10 évben több akadémiai kutatási program futott. A Metropólia egy egyedi arculatú országos gyűjtőkörű múzeumot szeretne létrehozni, állami, külföldi, és saját forrásból felépülhet egy többfunkciós épület Balázs Mihály tervei alapján. Kiállítótermek, raktárak és restaurátor-műhelyek, múzeumi adattár, kutatóállomások kapnak helyet benne, és ide költözik a főiskola muzeális könyvtára is. A több mint kétezres kötetállományban a legrégebbi könyvek a 16. századból valók, valamint jelentős cirillikagyűjteménye is van a főiskolának (ószláv és szláv nyelven írt kéziratos és nyomtatott könyvek) – egyházi témájú könyvek, liturgikus könyvek. A könyvállomány megőrzését helyben szeretnénk végezni, s a digitalizációban is lépést tartani, hiszen az egyházi örökséget, papi hagyatékokat ma már digitális formában sokkal könnyebb összegyűjteni, dokumentálni és megőrizni. Egy óriási hiányterületet tudunk pótolni ezzel, s így az egyházi levéltári anyagok, tárgyi emlékek méltó helyre kerülhetnek – jegyezte meg a történész, aki elmondta, hogy egy több mint 50 négyzetméteres helyiség múzeumpedagógiai célokat szolgálhat az új komplexumban. 

– Az egyháztörténeti és a görögkatolikus egyházművészeti történeti örökséget egy 300 négyzetméteres, három szinten elhelyezkedő, látogatható kiállítótérben helyezzük el. A földszinten egy 80 négyzetméteres területen időszaki kiállításokat szeretnénk szervezni, olyan rendezvényeket, amellyel a helyi kulturális élet új színfoltja lehet a görögkatolikus múzeum, amely minden bizonnyal a következő években a Múzeumok Éjszakáján tárt ajtókkal várja a látogatókat.