Fülöp metropolita beszéde előtt a közönség egy rövid jelenetet is láthatott, ami egy egészen különleges különbségre hívta fel a figyelmet fiú és a lány között.
Teljesen odaadni magát csak egy valakinek tudja az ember. A következőnek már nem tudja magát úgy odaadni. A fiú látszólag odaadhatja magát többször is, ennek nincs különösebben látható jele, legalábbis a testében. De a lány csak egyszer tudja odaadni magát, és ha már odaadta, azt nem tudja visszavenni. Ennek bemutatását illusztrálta egy fiatal pár, akik miután találkoznak megszeretik, megölelik egymást. Majd ennek az egyszeri odaadásnak ábrázolásaként a leány elővesz egy aranypénzekkel teli perselyt és odaadja a fiúnak. Majd együtt odalépnek, és közösen feltörik a persely, előtárul a tartalma, amely kettejüké. De több persely nincsen!
A jelenet után Fülöp metropolita a szeretetről beszélt az eseményre kilátogatóknak.
„Biztos lehetek abban, hogy minél több szeretetet adok, annál nagyobb szeretet lesz a családomban, a világban. Nem kapom vissza? De akkor is adom. Mert a szeretettel nem kereskedni akarok: nem csak akkor adom, ha én is visszakapom. Az nem volna szeretet, az önzés volna.” – mondta a főpásztor.
Gondolatait alább teljes egészében meghallgathatják.