Műtárgyak restauráláson innen és túl - az Ikon másképp kiállításra készülve

Seres Tamás festőrestaurátor művész, ikonfestő a Nyíregyházi Püspöki Hivatal udvarában található Egyházművészeti Gyűjteményben egy nagyszabású görögkatolikus kiállításra készülve vette kézbe a műkincsek egy részét február végén. Az ideiglenes restaurátor-műhellyé vált kiállítóteremben látogattuk meg a művészt.

A Görögkatolikus Egyházművészeti gyűjtemény darabjai rég láttak ilyen sok ecsetet, festéket, vegyszert, szerszámot és eszközt. Seres Tamás ikonfestő-restaurátor néhány napra beköltözött a műtárgyak közé, hogy 18 tárggyal foglalkozzon: tisztítsa őket, a pergő részeket rögzítse, a kisebb hiányokat finoman pótolja, a kereteket aranyozza. Mostani feladata hosszabb kifutású munka része, hiszen Budapesten, a Műcsarnokban nagyszabású kiállítás nyílik a görögkatolikusság múltjáról és jelenéről Ikon másképp címmel, ahol e tárgyak is helyet kapnak.

A február végén restaurált tárgyakról elmondta a művész, hogy van köztük például egy talpas kereszt, melynek gyöngyházdíszítése lehullott, mivel a ragasztáshoz használt enyv kiszáradt, rideggé vált. A tárgyak többsége azonban ikon, barokk festmény, vagy még későbbi főpapi portré, amelyeken a laikus szemnek szinte észrevehetetlen hibákat mind kezelni kellett.

A terem közepén Dudás Miklós megyéspüspök portréja fekszik. A festmény a nagyon szennyezett volt – meséli a restaurátor, de megmutatja a keret sérüléseit is, melyeket aranyozással pótolt. Közben a portré keletkezéséről gondolkodunk: a szignó szerint 1967-ben festette Prokop Péter, római emigrációban élő híres papfestő. Minden bizonnyal fénykép alapján dolgozott, de 1965-ben személyesen is találkozhatott a főpásztorral, amikor Dudás Miklós a római Szent Péter bazilikában teljes egészében magyar nyelven végzett görögkatolikus Szent Liturgiát a II. Vatikáni Zsinaton. A történelmi jelentőségű szertartásról 50 évvel később a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán is megemlékeztek. 

A máriapócsi ikonosztáz régi ikonjait is megmutatja Tamás. Ezek kapcsán beszél arról, hogy a „fatábla élő anyag. Érzékenyen reagál a relatív páratartalom változásaira. A tágulások, összehúzódások pedig repedéseket, táskásodást okozhatnak”.

Egy különleges, naiv stílusú passió-kép töredéke is előkerül: mint kiderül, ez a Néprajzi Múzeum tulajdona – ezen a táblán az a feladata, hogy az elvált keretlécet a helyére rögzítse, vagyis az állagmegóvás. A tárgy régiségével is összefüggő kopásokat, hiányokat ebben az esetben nem kell pótolnia, mivel ez egy múzeumi tárgy. A retusálás vagy épp a rekonstrukció készítésének mértékét mindig a tárgy kora, rendeltetése határozza meg: hogy a műtárgy később múzeumi kiállítási darab lesz-e vagy visszakerül templomi használatba. Természetesen fontos tényező a megrendelő elvárása is.

Mindezek függvényében a restaurátorok először konzerválják a tárgyak feltárt, megtisztított eredeti állapotát, majd elvégzik az esztétikai helyreállítást, vagyis a retusálást. Múzeumi környezetben, különösen régi fatáblákon gyakran megkülönböztető retust alkalmaznak, amely előállhat sűrű függőleges vonalhálóból (tratteggio retus), így a látogató egyből láthatja melyek az eredeti, és melyek a kiegészített részletek a képen. Azonban, ha a festmény templomi használatba kerül, beilleszkedő retust alkalmaznak, hogy a retusok ne legyenek zavaróak a szemlélő számára. Ezzel a módszerrel újra az eredeti, a művész szándéka szerinti állapotban pompázhat egy-egy műtárgy.

„A fatábláknál, ikonoknál inkább elviseljük a töredékességet, a barokk stílusú képeknél, olajfestményeknél az eredeti szépség visszaállítására törekszünk, de persze ez minden műtárgynál egyedi és változó.” – mondja Seres Tamás.

A magyarkomjáti ikonosztáz ikonjait például teljes egészében visszaállították eredeti állapotukba, ennek a munkálatait tavaly ősszel fejezték be. Az ikonfal átadása 2019 október 9-én történt meg. A munkálatokban szakmai vezetőként és olykor mindenesként jelen lévő Seres Tamás a barokk-rokokó stílusú ikonosztáz megújítására szakmai kihívásként tekintett, hiszen a 98%-ában érintetlen (eddig nem restaurált) fafelületen, több mint 60 darabból álló tárgyegyüttesen kellett dolgoznia egy hatfős csapatnak.

2020. február 13-ától az abaújszolnoki főoltár is eredeti színeiben pompázik az ideiglenesen felállított budapesti restaurátorműhelyben dolgozó szakembereknek köszönhetően. Július hónapra a budapesti Időskorúak Árpád-házi Szent Erzsébet Otthonában berendezett  ideiglenes restaurátor-műhelytől is elköszöntek a művészek több, mint másfél éves jelenlét után. A megújult műtárgyak-műkincsek a 2021-re halasztott NEK időszakában szerveződő Ikon másképp kiállításon tekinthetők majd meg a kongresszus ideje előtt, alatt és után több hónapon keresztül.