Nemcsak a létszám, hanem a lelkesedés is évről-évre nő - elindultak az édesapák Debrecenből az Istenszülőhöz

Ismét útra keltek a családfők Debrecenből: félretették a munkát ezen a pénteken, hogy gyalog jussanak el Máriapócsig. Immár tizenegyedik alkalommal keltek útra az apák, leendő apák, férfiak Debrecenből, hogy két napon keresztül imádkozva, énekelve vagy éppen elcsendesedve tegyék meg a mintegy 55 kilométeres utat.

Terdik János pasztorális helynök atya, az apák zarándoklatának szervezője elmondta, 2011-ben indultak el első alkalommal, azóta pedig nemcsak a létszám, hanem a lelkesedés is nő évről évre.

- Sokszor az indulás arról szól, hogy másokért könnyebb zarándokolni. Én azonban nagyon fontosnak tartottam a saját utat, mert ha mi változunk, akkor a környezetünknek is többet és mást tudunk adni. Elsősorban fontos saját magunk miatt is tisztulni, erősödni, illetve nagyon fontos az, hogy a családjainkért, feleségünkért, gyermekeinkért, nemzetünkért, az egész világért – most kifejezetten még a békéért is – hangsúlyozta Terdik János atya.

Az apák zarándoklata a Debrecen-Tócóskerti Görögkatolikus Szervezőlelkészség programjából indult ki 11 évvel ezelőtt, mára azonban „kinőtte” Debrecent. Évről évre egyre többen csatlakoznak a cívisvárosból induló zarándoklatra, melyre az ország több pontjáról is érkeznek édesapák. Vannak köztük fiatalabbak, idősebbek, első alkalommal zarándoklók, és olyanok is, akik a kezdetek óta járnak.

A nyíradonyi Illés György is „visszatérő” zarándok. Mint mondta, édesanyja már ötéves korában elvitte őt Máriapócsra, bevallása szerint ennek az útnak „a szelleme és a Szűzanya szeretete” azóta is benne él.

- Ezek a zarándokutak mind felajánlások, valamilyen célért indul el az ember, amit felajánl. Például én a magyar hazáért indultam el 2006-ban ezekre a nagyobb utakra. Eddig mentem 15.600 kilométert, de nem is a kilométer a lényeg, hanem amit ezen az úton kap az ember és ad a Jóisten felé. Felajánljuk az imákat, szenvedéseket, mert azzal is jár. A készülődés a legrosszabb, de utána mikor elindul az ember, minden kitisztul és megy szépen – mondta el.

Az indulás előtt közös imádságra gyűltek össze a családfők a csapókerti Szent Péter és Szent Pál templomban. Itt Kiss László parókus atya köszöntötte először a zarándokokat, majd Fülöp metroolita áldotta meg őket, és a külön erre az alkalomra készített kendőket. Érsek-metropolita atya „útravalóul” azt mondta: adjon lendületet az életükben is az, hogy ezen a két napon a jó irányba haladnak, és azt kívánta, hogy egész életükben járjanak a helyes úton.

- A lépéseink most mind Máriapócsra fognak elvinni. Az a nagy kérdés, hogy az életemben a lépéseimről elmondhatók-e, hogy a cél felé, a Mennyország felé vezetnek-e. Kiemelt fontosságú az édesapák esetében, mert amerre lépegetnek, olyan lépéseket tesznek a mögöttük lévők, a rábízottak, akinek a felelősségét rájuk bízta az Úristen – emelte ki metropolita atya.

Az áldást követően indultak útnak Debrecenből az édesapák, hogy két napon át gyalogoljanak.

A lelkitáplálék melett a debreceni Soós Pékség jóvoltából zarándokcipót is kapott az ötven zarándokló édesap, akikhez vasárnap csatlakoznak a családtagjaik, hogy együtt vegyenek részt a Szent Liturgián, így együtt adhatnak hálát és kérhetik az Istenszülő oltalmát.