Országos cigánypasztorációs konferencia Máriapócson

Országos cigánypasztorációs konferencia Máriapócson

2022-11-07 15:53:28
Szerző: Vándor Ilka-Király András
Máriapócs
Kocsis Fülöp érsek
Előadás
Szocska Ábel püspök
cigánypasztoráció
November 4-5-én a Máriapócsi Zarándokházban tartotta őszi cigánypasztorációs konferenciáját a Boldog Ceferino Intézet. A rendezvény a megújulást helyezte küzéppontba, melyen az imádság hangja a gitárral kísért énekszó volt, folyamatosan betöltve a zarándokház és a kegyhely környékét.

A Boldog Ceferino Intézet a megújulás jegyében szervezett országos cigánypasztorációs konferenciát, melyre Pál apostol szavaival hívták a résztvevőket: „...újuljatok meg lelketekben és elmétekben...” (Ef 4,23)„A rendezvény célja a roma csoportok lelki közösségének megerősítése, a különböző csoportok pasztorációs törekvéseinek megismerése és a mások javára végzett munka segítése – mondta Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet szakmai vezetője.

Az esemény több évtizedes múltra tekint vissza, korábban Gödöllőn, majd Egerben került megrendezésre. Az ország számos pontjáról jönnek a résztvevők a találkozóra, amely keretében a kulturális hagyományok felelevenítésére is rendszeresen sor kerül. Hazánkban mintegy száz településen találhatóak aktív cigánypasztorációs közösségek, amelyek egyházmegyei, egyházközségi vagy szerzetesrendi fenntartásban végzik szolgálatukat. Számos katolikus kötődésű civil szervezet is kapcsolódik a helyszínekhez, melyek között 95 közösségi ház és tanoda dolgozik a helyben élő családokért.



Ez alkalommal mintegy százhúsz roma és nem roma résztvevő hallgatta közösen a Magyar Katolikus Egyház cigánypasztorációban elkötelezetten tevékenykedő lelkipásztorait.

Pénteken délután – a kegykép első könnyezésének emléknapján – lovári nyelvű római katolikus szentmisét mutatott be Székely János szombathelyi megyéspüspök a kegytemplomban, melyen részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök is. 


A homíliát Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök mondta, melyen a 102. zsoltár sorait idézte: „megújul ifjúságod, mint a sasé”.

„A természettudósok szerint minden évben van egy időszak a sasfiókák kirepülése előtt, amikor a szülők már nem hoznak eleséget a fészekbe, hanem egy határozott mozdulattal kilökik őket a fészekből. A sas ilyenkor alászáll a fiókának, és feljebb repül vele. Ebben az időszakban önmagáról nem gondoskodik kellőképpen, nagyon fárasztó szakasza ez az életének (a fióka ahogy megkapaszkodik benne, sokszor megtépázza a tollazatát is), szinte beleöregszik. Amikor azonban a fiókák kirepülnek, újra megerősödik, szinte megfiatalodik.

Ne a rendkívüli dolgokban keressük a megújulást – fejtette ki Ábel atya –, hanem a mindennapokban, a hétköznapjainkban, mert a megújulás nem feltétlenül rendkívüli esemény, amely nagy fordulattal jár és bátorságot igényel. A megújulás megtörténhet a mindennapjainkban is, azáltal, hogy tesszük a dolgunkat.

„Áldjad, én lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, én lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden vétked, meggyógyítja minden betegséged, Életedet megmenti a pusztulásból, megkoszorúz irgalmassággal és könyörülettel. Betölti vágyaidat javaival, megújul ifjúságod, mint a sasé.” A bocsánatkérés megújító ereje és a megbocsátás öröme szintén megújulást hoz. Az igazi megújulás tehát maga a megbocsátás! – zárta gondolatait Ábel püspök. 


Ezt követően a Családvár épületében Székely János püspök, az MKPK Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke tartott elmélkedést Megújulás a Bibliában, megújulás a cigánypasztorációban címmel.
Miben kellene megújulni? – tette fel a kérdést János püspök, melyre a következő válaszok érkeztek a közönség soraiból: tiszta, őszinte szó, amely az evangélium tisztaságából fakad; az igaz bűnbánat; megtérés; újrakezdés Istennel; szeretet; őszinteség; a másik elfogadása; a feltétel nélküli szeretet minden embertársunk iránt és megbocsátás.

De mit is mond erről a Biblia? Két szó van a Szentírásban az ’új’ kifejezésére, amelyben a magyar csak egyet használ. Az egyik a ’neosz’ görög szó, amely azt jelenti, hogy időben új, friss, nem régi. A ’kainosz’ szó pedig minőségi megújulást, új szintre lépést jelent. Mi ez utóbbi megújulást keressük. Ezt a megújulást nem az ember hozza létre, hanem ajándékként kapjuk: az igazi megújulás Istentől van – ez az első tanítás ma. Ajándék, amelyet be kell fogadnunk.

Az Ószövetségben a babiloni fogság története egy nagy megújulás történet is. A zsidók fogsága a legnehezebb pillanata a zsidóság történetének, mert akkoriban mindent elvesztettek. De a legalapvetőbb írások éppen akkoriban születtek meg, akkor gyűjtötték össze és foglalták írásba őket. A hitüket, Istent és a Bibliát azonban nem vehették el tőlük, szenvedésükben megtértek és újjászülettek. A szenvedésben megtisztulhatunk, általa megnyílhatunk Isten felé, alázatosabbak és együttérzőbbekké válhatunk.

Az újszövetségi történetben Jézus Kafarnaumba megy, egy kis faluba a nagyvárosok helyett. Péter miatt megy oda, aki később a „Szikla” lesz. Hodászra, Napkorra és minden kis településre kell egy Péter, aki miatt az Úr elmegy oda – hangsúlyozta János püspök.

A béna leengedése Péter házába a tető szétrombolásával járt. Péter azonban nem bosszankodott, befogadta Jézust, és mindenkit, aki vele jött. A háza fölé épített, bárka alakú templomban ma is megtekinthető az „ég felé nyitott” ház. Ilyen, az „ég felé nyitott” családi otthonokra van szükség, amelyben a gyerekek megérezhetik Isten közelségét.



Saul fanatikus és mérges ember volt, aki gyűlölte a keresztényeket, jelen volt István fődiakónus meggyilkolásán is. Jézus ezt az embert szíven találja a damaszkuszi úton, amikor megszólítja: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Ezután gyökeresen átalakul: Pál apostol lesz belőle, aki megírja a Szentírás egyik legszebb szakaszát, a Szeretethimnuszt.

A megújulás útja a fenti történetek alapján tehát: először mindig a szívedben, aztán a családodban, végül a közösségedben újulj meg! – összegezte az előadó.

A szinodális út kérdései kapcsán Székely püspök felvetette, hogy az atyákat képezni kell a közösségépítésre, amelyben ők nem parancsolgatnak, hanem együttműködnek. A cigánypasztorációban a szívünket e felé kell nyitni János püspök szerint, mert a cigányság szíve nyitott a hitre. Ezen a kapun pedig a pap tud átlépni, közvetíteni tud cigány és nem cigány testvérek között. János püspök kéri a cigányokat, hogy hívják maguk közé a papokat imádságaikra, együttléteikre.



Ezzel párhuzamosan az Eucharisztiát is közösségibbé kell tenni, hogy a templomban megszólalhasson civil ember is. A templomban elhangzó tanúságtételek növelnék a hitelességet. Emellett az evangéliumnak meg kell jelennie cigány hagyományok köntösében a polgári tárasadalomban is: Legyen hitünknek egy cigány arca is! – hangzott el a felhívás az előadótól.

Az előadás végén elhangzott kérdések és hozzászólásokban többek között szó esett arról, hogy a cigányság önértékelésének javítása lehetne a nulladik lépés a megújulás területén. János püspök azzal a gondolattal zárta az alkalmat, hogy a híd építéséhez kell a többségi befogadó társadalom is, s hogy a híd mindkét oldalán hiteles emberekre van szükség.

A kegytemplomban tartott parakliszon Kanyó Árpád hodászi parókus atya gondolatait hallgathatták meg a résztvevők: a megújuláshoz három alapvető dologra van szükség. Vágyakoznunk kell és akarnunk kell a változást, lássuk meg a lehetőségeket a változásra; harmadsorban itt és most, életünk jelen pillanatában érezzük át felelősségünket, hogy nekünk is cselekednünk kell, hogy a vágyott, Istennek tetsző megújulás megvalósuljon.

A pénteki napot a nyírkátai és a hodászi gyerekek hagyományőrző kulturális műsora és kötetlen, baráti együttlét zárta.



A második nap első előadásában dr. Balogh Győző rakacai parókus beszélt a cigánypasztorációban tapasztalható megújulás missziológiai jellegéről. Mint mondta, a misszió tudatos, belső döntésen alapuló küldetés, mely felkészülést igényel. A cigánypasztoráció kiindulópontja Isten, aki arra hív, hogy őt képviseljük cigány testvéreink között. Célja, hogy terjesszük az evangéliumot, amint azt Jézus Krisztus parancsolta: „Menjetek tehát, és tegyetek tanítványommá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében…” (Mt 28,16-20). A missziót tehát az Evangélium hirdetése a nem hívő közösségekben, és hitünk elmélyítése a valamilyen szinten vallásos cigányok között. A cigánypasztoráció egyik legfontosabb eszköze az inkulturáció, vagyis a cigány szokások, népi vallásosság „megszentelése”, hitünkbe való beépítése a babonák lefejtésével – mondta Győző atya.



Ezt követően Fülöp metropolita tartott interaktív előadást arról, hogyan jelenik meg a megújulás a bizánci liturgikus szövegekben. Az emberi megújulás a Krisztusba való öltözködés, a megtérés, a bűnbánat, Isten kegyelméért történő könyörgés által történik meg, mely az isteni megújulás, a feltámadás és megváltás által válik teljessé. Ezek a folyamatok mind tetten érhetők a bizánci liturgikus szövegekben. Az egyes szövegeket nemcsak kivetítőn olvashatta a hallgatóság, hanem közösen énekelték azokat Fülöp atyával.



Radomszki Lászlóné helyettes államtitkár asszony is köszöntötte a jelenlévőket, aki maga is a Csereháton nőtt föl. Előadásának az „Egy szívvel, egy lélekkel” címet adta, mert a cigánypasztorációban közös célért történő munkálkodást ez fejezi ki legjobban – legyünk akár görögkatolikusok, római katolikusok, vagy protestánsok. A magasztosabb ügyekért – a krisztusi egységért, társadalmi felzárkóztatásért – csak közösen tudunk munkálkodni. Elmondta, a kormány és a politika egyedül nem tud eredményeket elérni, csak a civilek segítségével, a cigánypasztorációban dolgozókra támaszkodva. Mint mondta, minden szerveződésnek, minden közösségnek jó vezetőkre van szükség. Külön megköszönte a legjobb vezetők: Fülöp metropolita, Székely János püspök és a Boldog Ceferino Intézet áldozatos munkáját. „Mindenki annyit ér, amennyi értéket saját magából ki tud termelni.” – Idézte Márton Áron püspököt. „A cigányság hite nagy érték. Ápolni, óvni kell, hogy tudja táplálni hitünket és magyarságunkat.” Zárásként Székely János püspök szavait idézte: „Arra születtünk, hogy a szeretet dallamait játszzuk.”



Az előadás annyira meghatotta a konferencia résztvevőit, hogy magyar és cerhári nyelven is felcsendült az „Éljen soká!”

Ezt követően görögkatolikus Szent Liturgiát végeztek a konferencián résztvevő görög- és római katolikus atyák a bazilikában, melyen cerhári és magyar nyelven csendültek fel imádságaink a hodászi cigány egyházközség tagjainak kántorizálása mellett, akiket Lakatos Péter görögkatolikus atya, országos cigánypasztorációs referens kísért gitárral.



„Hogyan tudnánk fényt meríteni és Isten fényében élni, hogyan lehetnének a közösségeink ragyogóbbak, sugárzóbbak?” Szentbeszédében Székely János püspök erre kereste a választ. Példaként állította az őskeresztényeket, akik lángoló hittel meghódították a Római Birodalmat, akik a borzalmas kínhalál ellenére sem tántorodtak el hitüktől. Szegénységük ellenére csak Rómában napi 1500 szegénynek adtak enni, még a rabszolgák is otthon érezték magukat közöttük. „Vajon a mi cigány közösségeinkben ott van-e a másokon való segítés, a szeretet, a megbocsátás, türelem, nagylelkűség? Vagy inkább a furkálódás, a pletyka, a rosszindulat? Hiteles-e a keresztény életünk, vagy csak mondjuk, hogy keresztények vagyunk?”



Mesélt egy cigány édesapáról, aki addig imádkozott, míg kábítószerfüggő fia megtért. „Vajon tudunk-e mi is ilyen erősen imádkozni? Megvan-e bennünk az őskeresztények hite, imádsága, hitelessége? A közösségeink akkor lesznek hitelesek, ha nem csak szavakkal hirdetjük a kereszténységet, az evangéliumot, hanem úgy is élünk mindannyian.

Az első keresztények nem féltek a haláltól sem, bátran hirdették az Örömhírt. „Vajon mi hirdetjük-e az Evangéliumot? Merjük-e elhozni a szeretteinket a templomba, lelkigyakorlatra, zarándoklatra? Vannak helyek a világon, ahol ma is meggyilkolják a keresztényeket, de mi messze nem vagyunk ebben a helyzetben. Merjük-e a hitünket bátran megvallani akkor is, ha nem tapsolnak meg érte?”



„Nem csak szavakkal kellene hirdetnünk a kereszténységet, a hitünket, hanem mindenekelőtt tettekkel, a szeretet tetteivel. Tanuljunk az első keresztények lángoló életéből! Tanuljunk tőlük hitet, imádságot, bátorságot!” – zárta szentbeszédét Székely püspök atya.



Ebéd után ifj. Nagy Zoltán egyházmegyei cigánypasztorációs megbízott adott betekintést a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs tevékenységéről, melyről azt mondta: a hivatástudatra épül, ez nemcsak munkahely, hanem elkötelezettség. A görögkatolikus papképzés fontos részévé vált a kispapok bevonása a cigánypasztorációba: rendszeresen látogatják a cigány közösségeket, tanodákat, családokat – mert szolgálatuk során szinte biztos, hogy találkozni fognak cigányokkal. Mindhárom görögkatolikus egyházmegyében aktív a tanoda-rendszer, ahol iskola után foglalkoznak a gyerekekkel, segítik, fejlesztik őket, sok helyen fürdeni, mosni is tudnak, és bátorítják őket a cigány kultúra gyakorlására, továbbadására. Fontosnak tartják a kis közösségek találkozóit, hogy egymástól is tanulhassanak. A fiatalokra fektetik a legnagyobb hangsúlyt, mert ők a jövő pasztorációs generációja, belőlük jó keresztényeket és jó vezetőket szeretnének nevelni, akik az egyház tanítása mellett tovább tudják gondolni a saját közösségük jövőjét. Legfőbb alapelveink tehát az ifjúság hitének megerősítése, bevonásuk az egyház vérkeringésébe; rítusunk és hagyományaink ápolása, a peremen élők evangelizálása, zárt közöségeink nyitottá tétele mindenki felé. Hiszen Jézus Krisztus azt mondta: „Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!”



Lakatos Péter atya rövid összefoglalója után a Lélekben megújulva tértek haza a résztvevők az ország 30 településére. A szervezők bíznak benne, hogy ezek a találkozók hozzájárulnak ahhoz, hogy kovászként meg tudjuk újítani családunk és közösségeink életét is.

 

 

 

VEZETŐ HÍREK
Családok és nyugdíjasok is jelentkezhetnek

Ebben a tanévben is lesz középiskolai hittanverseny

Magyar-könyvtár szakos pedagógust keresnek Debrecenben
 
AKTUÁLIS
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Családok és nyugdíjasok is jelentkezhetnek

Ebben a tanévben is lesz középiskolai hittanverseny

Magyar-könyvtár szakos pedagógust keresnek Debrecenben
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Angolt tanárt keresnek a debreceni gimnáziumba
Angolt tanárt keresnek a debreceni gimnáziumba
 
Magyar-könyvtár szakos pedagógust keresnek Debrecenben
Magyar-könyvtár szakos pedagógust keresnek Debrecenben
 
Ebben a tanévben is lesz középiskolai hittanverseny
Ebben a tanévben is lesz középiskolai hittanverseny
 
Családok és nyugdíjasok is jelentkezhetnek
Családok és nyugdíjasok is jelentkezhetnek
 
Aki zarándokol, önmaga felé tart...
Aki zarándokol, önmaga felé tart...
 
Minden hónap első vasárnapján
Minden hónap első vasárnapján