A parókiaszentelést püspöki vecsernye előzte meg, ami saját templom nem lévén a római katolikusok otthonában lett megtartva. Itt fogadják be hosszú idő óta a görögkatolikus híveket, a testvéri szeretetért ez alkalomból is köszönetet mondott érsek atya, aki a hely miatti különbözőségeket megragadva kezdett bele prédikációjába:
Mitől más egy görögkatolikus templom? – tette fel a kérdést Fülöp atya. Természetesen az ikonosztázionoktól, amik fontos sajátosságai egyházunknak, nélkülük „nem tudunk létezni”. Ezek számunkra sokkal többek, mint képek. Az ikonok a görögkatolikus egyház egyfajta eszközei a tanításhoz. Sok mindenre tanítanak minket, legfőképpen a megtestesülésre, azért mert az ikonokon láthatóvá válik a láthatatlan Isten. Jézus Krisztus előtt nem volt látható az Isten, mint ezt az Ószövetségből is tudjuk, ez pedig azért van így, mert aki megpillantja Őt, meghal.
„Láthatatlan, de amikor Jézus Krisztusban megtestesült, akkor emberré lett. A kinyilatkoztatásnak ez a legfontosabb tartalma, hogy láthatóvá tette magát az Isten, és azóta is köztünk lakik. Az Úr Jézus mennybemenetelkor nem visszament a Mennybe, hogy többet ne lássuk, hanem azt mondta: „veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig” Jézus Krisztus itt van most is, látható formában.” – fogalmazott a főpásztor, aki hozzátette: Jézus Krisztus továbbélése az maga az Egyház. De mindez az ikonokon képszerűen is megjelenik, és valóban látjuk Jézus Krisztus arcát, szemébe nézhetünk, igaz ez a szenteket ábrázoló ikonokra is, hiszen rajtuk keresztül is Krisztus tekint le ránk, teszi magát láthatóvá.
Azért beszélt erről a főpásztor, mert Hajdúnánáson nagy fordulat történt. Sok évtizede már, hogy a lelkészek valamelyike Hajdúdorogról utazott át a kisvárosba Szent Liturgiát végezni. Ám mostantól már nem a szomszédos településről, csak a szomszédos utcából kell átjárnia a papnak, jelen esetben Szaplonczay Gergelynek misézni a római katolikus templomba. „Hogy úgy mondjam Gergely atya láthatóvá lesz Hajdúnánáson, megtelepszik családjával együtt.” Merész hasonlat – jelezte Fülöp atya, aki mindezt egy gyermeki elszólással magyarázta meg: „Fültanúja voltam annak, amikor egy kisgyermek azt mondta édesanyjának egy papot látva: >>nézd anyu! Ott van az Isten-bácsi <<"
Majd az Úr imádságának első sorait idézte fel érsek atya és figyelmeztetett rá, hogy az nem a Menny és Föld közötti távolságról szól, hiszen Jézus azt mondta: „veletek vagyok, minden nap a világ végezetéig”. Az a Jézus mondta, aki fölment a mennybe, aki valóban ott van, de ha itt is van, akkor ez azt jelenti: itt van a mennyország.
„Aki hisz az Istenben, aki képes látni az Istent, az megtapasztalja, hogy itt van a mennyország! Ezt jelenti az egyház jelenléte, ezt jelenti a papnak a szolgálata, hogy vegyük észre, közel van hozzánk az Isten! Ezt a tapasztalatot – abban bízom –, hogy görögkatolikus egyházunk Hajdúnánáson való megtelepedése még erősebbé teszi. – zárta gondolatait Fülöp atya.
Az istentiszteletet követően kísérte át az új parókus érsek-metropolita atyát, a paptársakat és a híveket új otthonába, ami a város egykori orvosáról Nikodémusz Istvánról elnevezett utcában található. (Megjegyzendő, hogy az 1892-ben született és 1955-ben elhunyt gyógyító görögkatolikus vallású volt és 34 évent át állt a hajdúnánásiak szolgálatában)A szentelés előtt Szaplonczay Gergely atya történelminek nevezte a napot és megköszönte azoknak, akik eljöttek és imádkoztak azért, hogy ez megvalósulhasson.
Majd Hajdúnánás polgármester is szólt néhány szót. Szólláth Tibor azt kívánta: a jó kezdet, jó folytatás is legyen és reményét fejezte ki, hogy nem csak Gergely atya és családja talál igazi otthonra a városban, hanem a görögkatolikus hívek is. Ezt azért is tartja fontosnak, mert szerinte Hajdúnánás városa és minden más település is csak úgy tud közösséget formálni és megtartani, ha a történelmi egyházakkal együttműködik.
A köszöntők után Kocsis Fülöp érsek-metropolita felszentelte a házat, majd Juhász Imre római katolikus plébános és Gacsályi Gábor református lelkész is áldást kért az épületre.