Ahogy 2011 óta minden évben, most is meghirdette a Dehir az Év embere választását, mely során azokat a meghatározó embereket keressük, akik olyan teljesítményt nyújtottak Debrecenben, mely elismerést érdemel, s amire szívesen emlékszünk vissza majd később is. A szavazás elindult, de kikre lehet voksolni?
Lakó Zsigmond
A Debreceni Egyetem oktatója, a DE-BTK Művészeti Központ igazgatója, a Magyar Szín-Játékos Szövetség alelnöke nagyon régóta és nagyon aktívan van jelen városunk kulturális életében. A Debreceni Egyetemi Színház (DESZ) vezetőjeként számos kezdeményezés, vagy annak a támogatása-segítése fűződik a nevéhez. Egyrészt az általa vezetett DESZ és csapata hosszú évek óta szervez alternatív egyetemi színjátszó találkozókat. De sokat köszönhet neki a 2023-ban immár 10 éves Malter rövidfilmfesztivál, vagy a MUST is, az az Ifjúsági és Egyetemi Összművészeti Találkozó, melynek célja volt az is, hogy találkozási lehetőséget teremtsen a város művészeti intézményei és szervezetei számára. Az idei év nagy kulturális durranása – ha írhatjuk így – az amatőr színházi világtalálkozó volt, amelyre öt kontinensről érkeztek nevezések, s melynek a főszervezője Lakó Zsigmond volt. (Az AITA/IATA, azaz a Nemzetközi Amatőr Színházi Világszövetség a Magyar Szín-Játékos Szövetséget bízta meg a debreceni programok szervezésével, ami a 10. Színházi Olimpia részeként valósult meg, a városi önkormányzat, a Csokonai Nemzeti Színház és a DESZ támogatásával.) S ne felejtsük el Batthyány utca 24. szám alatti pinceklubot és udvart sem, ami folyamatosan nívós rendezvényeknek ad helyet rendszeresen. Többek között kiállításoknak, színházi előadásoknak, koncerteknek, könyvbemutatóknak, jógaprogramoknak, filmvetítéseknek, kerekasztal-beszélgetéseknek – s kínál így élményt minden érdeklődő és kíváncsi debreceninek, illetve odalátogatónak.
Nemes József
A Lautitia Kóruscsalád 1959-ben alakult, s az elmúlt több mint fél évszázadban számos nemzetközi és hazai sikeres szereplést tudhat maga mögött. A kórust 2006 óta Nemes József irányítja, aki korábban maga is a tagja volt. Munkáját többször is karnagyi különdíjjal, valamint „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjjal és Debrecen Város Kiváló Pedagógusa kitüntető díjjal is elismerték, valamint egy ideje immár az Olasz Kórusvezetők Országos Szövetségének is tiszteletbeli tagja. Mindhárom kórus tevékenységét szívvel-lélekkel, nagy szakmai hozzáértéssel irányítja. Az általa teremtett harmonikus és szeretetteljes közösségben minden kórustag egyaránt tehetségesnek és fontosnak érezheti magát, tanárukhoz nemcsak szakmai, hanem magánjellegű problémákkal is szívesen fordulnak. Komoly sikereket hozott a 2023-as év a kórusnak és a karvezetőnek is. Ezek sorában a 18. Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen második helyezést értek el, a salzburgi nemzetközi kórusversenyről pedig a Lautitia Gyermekkara két arany minősítésű kategóriagyőzelem mellett a fődíjat is hazahozta. Az elmúlt évek alatt hagyománnyá vált Debrecenben, hogy a Lautitia Kóruscsalád énekével telik meg a levegő az adventi időszakban. Idén december 21-én ismét „messze zsongott a hálaének”, immár kilencedik alkalommal. Nemes József a koncertet követően azt nyilatkozta, megtisztelő számára az, hogy a közönség ennyi éve kitart a Lautitia mellett, de az is felemelő érzés, hogy ilyen régóta ilyen sok lautitiással ünnepelheti az adventi időszakot és a karácsonyt.
Papp István
Éppen idén, 2024-ben lesz tíz éve, hogy a Csokonai Színház társulatához szegődött Papp István. A fiatal színészt sokféle szerepben láthattuk, az elmúlt esztendőkben: Jadviga párnája, Augusztus Oklahomában, Bonnie & Clyde, Tesztoszteron, Herkules - A kezdetek, Yerma, Szétbombázva – hogy csak néhányat soroljunk. Az utóbbi időszakot pedig olyan előadások jellemzik, mint A test történetei, a Dorottya, a Lúdas Matyi, de említhetjük a Balfácánt vacsorára című örökzöld vígjátékot is, amelyben bizonyította: „sokoldalú színész, van érzéke a komédiázáshoz is, amire Pierre haverja, Leblanc bőrébe bújva van is lehetősége”. Papp István a színházon kívül is jelen van a város kulturális életében: verset szaval, felolvas – és bármit tesz, hitelesen teszi. Néhány éve, amikor a Covid árnyékában, visszahúzódva kellett élnünk, úgy fogalmazott a Dehirnek adott interjújában: „Nem feltétlen a taps hiányzik, inkább az a jóleső érzés, hogy ma is letettem valamit az asztalra. Önnön magam a legszigorúbb bírám, és leginkább magamnak akarok megfelelni. Ha van munka, akkor azt el kell végezni. Van egy előadás, egy feladat, amit a legjobb tudásom szerint el kell végeznem, és amiben nem is annyira az út a fontos, hanem a cél.” A játék mellett jelenleg a Nincstelenek című, Borbély Szilárd regényéből készült előadás premierjére készül Papp István, a Csokonai Nemzeti Színház művésze.
Tiszai Zsuzsa
Aligha túlzás azt állítani Tiszai Zsuzsáról, hogy a tánc az élete. Az 1953-ban alapított Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetője gyerekként került a néptánc közelébe, nagyon fiatalon, tizennyolc esztendősen pedig már egy gyerekcsoportot bíztak rá. Éppen harminc esztendeje, 1994-ben kapott felkérést Lovas Bálinttal a nagy múltú felnőtt együttes vezetésére. Így aztán bármennyire szerényen is fogalmazta meg a Színképek című műsorban, hogy a Hajdú sikere a közösség erejéből fakad, Tiszai Zsuzsa szerepe elvitathatatlan abban, hogy a Hajdú különleges, emblematikus együttese a városnak. Csak az utóbbi néhány évben (a teljesség igénye nélkül) Portugáliában, Németországban, Törökországban, Kínában, Amerikában is elvarázsolhatták a közönséget. Fesztiválok, látványos színpadi produkciók jellemzik az itt folyó munkát, melynek része az oktatás is, de jó szívvel emlékezhetünk arra a flashmobra is, melyet sok százezren láthattak. Jelenleg közel 400-an vannak a „hajdúsok”, az ovisoktól a felnőttekig élik meg a néptánc világát. Ahogy Tiszai Zsuzsa vallja, a színvonal, a minőség nagyon fontos, ő maga pedig együttesvezetőként arra büszke, hogy a 70 év alatt minden generáció a legmagasabb fokú minősítést érte el. Nehéz csak egyetlen esztendőt mérlegre tenni egy ilyen nagy múltú együttes és egy ilyen kreatív, következetesen elszánt és kitartó együttesvezető-néptáncoktató esetében. Ezt a jeles, 70. évfordulót egyébként egy hetes programsorozattal ünnepelték meg, ami olyan volt, mint egy fesztivál. Tiszai Zsuzsa és a Hajdú a hagyományőrzés és a népművészet mellett a közművelődésben is jelentős eredményeket ért el. Ma is igaz ez a mondat, melyet pár éve olvashattunk róluk: „munkájukkal olyan értéket teremtettek, amely folyamatosan hatással van a debreceniekre, a táncoktatáson, a fesztiválok szervezésén, vagy különböző kulturális programokon keresztül”.
Így lehet szavazni
Erre a linkre kattintva tudnak voksolni: https://www.dehir.hu/debrecen/a-dehir-olvasoi-donthetik-el-ki-legyen-az-ev-kulturalis-szereploje-debrecenben/2024/01/04/?fbclid=IwAR1iFmGa8TU1udIYt35ChghqQpuEGacEfLoIY8FkKVDrNvy8piivsJhYnpw
A Dehir választásán – hasonlóan az előző évekhez – a voksolásnál meg kell adni az e-mail címet, arra küldünk egy érvényesítő levelet, akkor válik érvényessé a szavazat, ha az abban található linkre rákattintanak.
Szavazataikat január 9-én, kedden 12 óráig várják.
Miután kiderül, olvasóink szavazatai alapján kik lettek a kategóriák győztesei, a döntés visszakerül a zsűrihez – a zsűri pedig közülük fogja megválasztani, ki kapja az év embere díjat 2023-ban.