A 75 éves múltra visszatekintő, nyolcadik kerületi iskola igazgatója Vénusz Edina beszédében visszaidézte a momentumot, amikor arról döntöttek a hajdanán Leövey Kláráról elnevezett, ám az elmúlt években a görögkatolikus egyház fenntartása alá kerülő iskolát melyik, az “érsek atyának is tetsző” szentről nevezzék el. “Körülbelül tizennégy szent neve merült fel, és bár Szent Klára sokáig versenyben volt, végül egyöntetű eredmény született. Nem véletlen, hiszen Szent Anna olyan volt, aki mindannyiunk előtt példával járhat.
Nevének jelentése: könyörületes, irgalmas, kecses, bájos, kedves, de az anyasággal kapcsolatos jelentése is van: anya, nagymama. Ha ezeket a tulajdonságokat egybegyúrjuk, akkor egy tökéletes nőt kapunk” - mondta az igazgatónő, majd hozzátette az Anna név esztétikai erejét jól példázza, hogy az iskolában is közel harminc Anna vagy abból származó nevet viselő lány tanul.
A gimnázium lelki vezetője, dr. Jaczkó Sándor hangsúlyozta: a görögkatolikusok nem véletlenül nem a júliusi táncszezonban ünneplik Szent Annát, hiszen december 9-én Szent Annán keresztül közelebb juthatunk a jászolhoz. "Ekkor már a keresztény ember a karácsony bűvkörében él, remélhetőleg ma mi is megérezzük a karácsony boldogságát.”
A budapesti helynök atya megkérte az iskolába járó hölgyeket, hogy ezentúl az a cél lebegjen előttük, hogy olyan tökéletesek akarjanak lenni, mint iskolájuk névadója volt. Elismerte, hogy a férfiak sincsenek könnyű helyzetben, amikor a tökéletes nőt szeretnék megtalálni.
“Általában ez csak egyszer sikerül mindenkinek, és akit megtaláltunk, amellett tartsunk is ki, ahogy Joachim kitartott Anna mellett. Szenvedtek egy egész életen át, mert nem született gyermekük, mégsem nyúltak droghoz, nem menekültek semmilyen szenvedélybe, hanem egymás felé fordultak, és ebből a szeretetből, fizikai, szellemi, spirituális egymásra hangolódásból születik meg majd az Istenszülő, és rajta keresztül Jézus Krisztus. Olyan könnyű eldobni a másikat, magunkba zárkózni, mindent elengedni. Szent Anna nem erre példa, ezért tud elvezetni minket a jászolhoz, Jézus Krisztushoz.”
Az ünnepséget énekével beragyogta az iskola évről-évre szebben szóló kórusa, Tóth András görögkatolikus színművész pedig Weöres Sándor Harmadik szimfónia című versét adta elő. Az egyéni és csoportos fellépők mind-mind megcsillogtattak valamit abból a tökéletességből, amiről Sándor atya beszélt.