Találkozó Szíria legfőbb muzulmán vezetőjével

Sokaknak talán meglepő lehet, hogy a keresztény pátriárkák és emlékhelyek mellett egy muzulmán vezetőt is fölkeresett a görögkatolikus metropolita, Ahmed Badreddin al-Hasszún azonban 2005-ös hivatalba lépése óta élénk szereplője a keresztényekkel való párbeszédnek, s a különböző muzulmán irányzatok, és a vallások közötti megbékélés híve.

A szunnita nagymufti 22 éves fiát dzsihadista merénylők gyilkolták meg 2011-ben, ám ő a megbocsátás híveként kegyelmet kért a merénylőkre. Fülöp atya megkeresésének olyan súlyt tulajdonított, hogy munkatársai a találkozó előtti estén telefonon kértek engedélyt, hogy a találkozón a damaszkuszi televízió is jelen lehessen. A nagymufti köszönetet mondott a katolikus főpásztornak a látogatásért, melyet a felekezetek közötti megbékélés fontos lépésének tekintett. Fülöp atya a máriapócsi Istenszülő ikonjának másolatát ajándékozta neki, melynek különösen örült, hiszen – mint ki is emelte – Szűz Máriát a muzulmánok körében is nagy tisztelet övezi.

A találkozó végén a nagymufti imafüzért ajándékozott Fülöp atyának, aki elmondta, hogy a Jézus-imát fogja imádkozni vele. Viszonzásul saját csotkiját ajándékozta a muzulmán vezetőnek. A tolmácsolásban Speidl Bianka orientalista, a Görögkatolikus Metropólia állandó Közel-keleti szakértő-tanácsadója nyújtott segítséget.

A nagymufti olyan értékes gondolatokat osztott meg, melyeket fontosnak érzünk később külön bejegyzésben is közölni.

Az antióchiai görög ortodox pátriárkával is találkozott Fülöp atya. X. János pátriárka is fogadta metropolitánkat Damaszkuszban. A beszélgetés során ismertette egyházuk helyzetét, és köszönetét fejezte ki, hogy európai egyházi vezetőként személyesen látogatta meg a szíriai keresztényeket. A pátriárka többször is elmondta: tisztában van avval, hogy Magyarország milyen sajátos szerepet vállal a Közel-Keleten élők megsegítésében. Többször is hivatkozott a magyar külügyminiszterrel való találkozására, és kérte főpásztorunkat, hogy segítse a magyar kormánnyal való további kapcsolattartást.

Az antióchiai egyike az öt ősi patriarkátusnak (a jeruzsálemi, alexandriai, konstantinápolyi és római mellett), melyet a hagyomány szerint Szent Péter alapított. A 451-es kalkedóni zsinattól kezdve az akkor kiközösített nesztoriánus keresztények is antióchiai pátriárkának nevezték vezetőjüket, ők a szír ortodoxok. A belőlük kivált és Rómával 1783-ban egységre lépett közösség ma az szír katolikus egyház, melynek vezetője szintén antióchiai pátriárka. A kalkedóni zsinathoz hű görög (görög rítusú) ortodoxok pátriárkája is az antióchiai címet viseli. (Ez az antióchiai görög ortodox egyház nem azonos a görög ortodox egyházzal, melyet mi egyszerűen „ortodox” egyháznak nevezünk, s melynek feje Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka.) A melkiták – akik az 1724-ben Rómával egységre lépett antióchiai görög ortodoxok – szintén antióchiai pátriárkának nevezik vezetőjüket. A maronita szerzetesekből lett és országos méretűvé nőtt közösség vezetője a VIII. századtól szintén antióchiai pátriárka rangot kapott.

A mostani találkozóval a Magyar Görögkatolikus Egyház immár mind az öt (melkita, maronita, szír ortodox, szír katolikus, görög ortodox) antióchiai pátriárkával közvetlen kapcsolatba lépett. X. János pátriárka személyes videoüzenetet küldött a magyaroknak, melyet hamarosan közzéteszünk.