Templombúcsú Pécsen

Már a búcsúi előkészületek is sokat mondóak voltak, hiszen közösségünknek közel a fele segédkezett a munkálatokban. Az ünnepi ebédre való előkészületen kívül a Közösségi Házunkat és annak a környékét is rendbe hoztuk, hogy valóban ünnepnap legyen számunkra ez a búcsú.

Ezen a vasárnapon a Liturgia végzője és szónoka Makláry Ákos budai parókus atya volt. Beszédében Xavér Szent Ferenc missziós lelkületéről beszélt, hogy „azt a hitet, azt az örömet, amit a hitünk által kapunk, azt tovább kell adnunk”. Kiemelte, hogy szent Ferenc nem egy elméleti ember volt, aki a teológiára, mint eszmerendszerre gondolt, hanem gyakorlati ember lévén rájött arra, hogy ezt az örömöt tovább kell adni. A mi korunk is ugyanebben szenved. A keresztény kultúra védelméről beszélünk, azt féltjük, miközben „ez egy részigazság, mert nem a keresztény kultúrát kell megvédeni, hanem keresztény hitet”.

Xavéri Szent Ferenc élete „emberi léptékkel nézve egy kudarc volt, s egy összetört álomnak volt a birtokosa”, hiszen egyik legnagyobb vágya missziósként az volt, hogy eljuthasson Kínába is. Mindez számára egy hajszálon múlott, hiszen San-Csao sziklaszigetén, Kína partjainál halt meg. Viszont a szent halálának az egyik legnagyobb tanítása számunkra éppen az, amit a Miatyánkban is imádkozunk: legyen meg a Te akaratod. Nem csak az életét, a kudarcát is fel tudta ajánlani az Istennek.

Különleges élmény volt számunkra ez a nap, mivel idén ünnepeltük annak az évfordulóját, hogy 45. éve a görögkatolikus egyházunk használatában van ez a belvárosi kis templom.Nagy köszönet és hála egyházközségünk híveinek, hogy segítségükkel, támogatásukkal és adományaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy templomunk és egyházközségünk ünnepét méltóképpen meg tudtuk tartani.