Templombúcsút tartottak az Attila téren

Ekkor emlékezünk meg az Istenszülő, Szűz Mária oltalmáról. Az ünnephez kapcsolódóan rendezték meg az Attila téri görögkatolikus templom búcsúját. Az egyházközség tagjai napok óta lelkesen készültek erre a szép ünnepre, az asszonyok sütöttek-főztek, hogy vendégül lássák az érkezőket. Kapin István parókus atya sok, Debrecenben megbecsült embert személyesen hívott el. Jelen voltak a képviselőtestület nemrég megválasztott tagjai, velük ünnepelt Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. igazgatója, Herczeg András, a Debreceni VSC vezetőedzője, sőt, még dr. Papp László polgármester úr is megtisztelte jelenlétével az ünnepet.

2017. szeptember 30-án, az előestén vecsernyét is tartottak, amire szintén szép számban érkeztek hívek. Október 1-jén, vasárnap pedig ismét teltház volt a görögkatolikus templomban. A Szent Liturgiát Kocsis Fülöp metropolita vezette, a prédikációt pedig dr. Jaczkó Sándor atyától, a Budapesti Görögkatolikus Helynökség helynökétől hallhattuk. Homíliáját itt olvashatják: 

„A mai templombúcsú tropárja röviden összefoglalja a mai ünnep történetét: „Ma, igazhitű népek, fényesen ünneplünk, megárnyékoltatva, Isten Anyja! a te eljöveteled által, és a te legtisztább képedre tekintvén, szívtöredelmességgel mondjuk: Födözz be minket a te drága védőlepleddel, és szabadítsd meg bennünket minden bajtól, kérvén a te Fiadat, a mi Krisztus Istenünket, hogy üdvözítse a mi lelkünket.” 

Mária oltalmának ünnepe nem bibliai történeten alapul 

Ha gondosan végiglapozgathatjuk a Szentírást, sok megerősítéssel és hasznos lelki útmutatással gazdagodhatunk, ám lehetünk bármilyen figyelmesek, ezt a csodálatos szabadítást akkor sem fogjuk a szent lapokon megtalálni. Mint bizonyára tudjátok, Mária csodálatos megjelenésének ünneplése történelmi eseményhez kötődik. Eredete a X. századig nyúlik vissza, ám különböző források más-más alkalomhoz kapcsolják. Egyes vélemények szerint a 903. évi konstantinápolyi járvány idején a hívek abban a blakhernai templomban gyűltek össze, ahol az Istenszülő köpenyét őrizték. Az imával telt napok egyikén Szent András püspök és Szent Epifániosz diakónus megpillantotta az Istenszülőt, aki szentek társaságában ereszkedett alá az égből, mafórionját, fejkendőjét oltalom gyanánt a nép fölé terítve. Megszűnt a járvány, Bölcs Leó császár az Istenszülő oltalmának ünnepnapjává tette ezt a napot. Egy másik forrás szerint az Istenszülő csodálatos megjelenése 911-ben történt, ekkor szabadult föl Konstantinápoly az arabok sokadik ostroma alól a Szűz közbenjárására. Konstantinápolyt az Aranypart és a Boszporusz védte, míg a nyugati oldalon több kilométernyi hosszú magas kőfalak védték. A városnak közismerten három gyenge pontja volt, az egyik éppen a Blakherna negyedben, ahol a tengeri és a szárazföldi fal egy nagy kiugró részben találkozott.

A liturgiatörténészek a közvetlen görög hatást nem tudták kimutatni, szerintük az ünnep szláv közvetítéssel érkezett hozzánk. Ennek egyik emléke a rettegett Iván cár által épített Vaszilij Blazsennij székesegyház a mai Vörös téren Moszkvában. A cár azt kérte, hogy a tatárok felett aratott kilenc győzelmét méltóképpen örökítsék meg. A templomtervező zseniális elgondolása alapján a centrális főtemplomot nyolc másik kör alakú templommal vették körbe, hogy méltóan megköszönjék Mária oltalmát. 

Mi volt a debreceni késztetés? 

Vajon itt Debrecenben mi késztette a görögkatolikusokat, hogy Mária oltalmára kezdjék el építeni majd fölszenteltetni ezt a szent hajlékot? Valószínűleg nem a harci győzelmeknek akartak emléket állítani, és nem is járványok elleni védekezés ösztönözte az egykori templomépítést. Akkor mégis mi alapján gondolták egykor, hogy a mai evangéliumi történet alapján ők is a legjobb részt választják? Lássuk először a történelmi indokokat: Mária tiszteletére több hullámban is építetek hazánkban templomot. A 19-20. század fordulóján kimutathatóan megnőtt az október elsejéhez köthető templomok aránya Budapesttől elkezdve, Debrecenen keresztül egészen Nyíracsádig. Mert az egykori debreceniek úgy gondolták, hogy a fennmaradásukért vívott harcukban saját erőfeszítéseik bármilyen nagyok, a végső cél eléréséhez mégsem elégségesek. Az akkori nemzetiségi egyházpolitika nehezményezte a magyarságtudat egészséges erősödését. 

És hogyan állunk napjainkban? 

Miért is volt ebben a székesegyházban is virrasztás a templombúcsúra készülődvén? Miről is szólt a magasztalás? „Magasztalunk téged legszentebb Szűz, és tiszteljük a te drága védőlepledet, mert téged látott a levegőégben Szent András, midőn érettünk Krisztushoz imádkoztál.” S majd folytatódik a zsoltárverssel: „Vállaival megárnyékoz téged és az ő szárnyai alatt biztos vagy.” Miért is kérjük szüntelenül Mária közbenjárását, segítségét és oltalmát? Milyen kérések fogalmazódhattak meg az imádságos miliőben? Mostanában igen foglalkoztat az, hogy miért tűnik úgy számomra, hogy a Máriás lelkületű papok egyre kevesebben vannak. Márta és Krisztus dialógusának konklúzióját a szolgáló szeretet és a szemlélődés összehasonlítására szokták használni. Ez az értelmezés a szerzetes közösségek megjelenése és az Istennek szentel életformák megerősödése után terjedt el. A lelki irodalom nagy alakjai az egyes imaformák egymáshoz való viszonyát szeretik érzékeltetni. Mivel tudjuk ezt a képet kissé árnyalni? Krisztus őszintén megdicséri Márta diakóniáját, majd folytatja: ?ν?ς δ? ?στιν χρε?α·. Az Atya egyszülött Fia azt nyilatkoztatja ki, hogy egy a szükséges. A semita gondolkodásban az egy mindig Istent fejezi ki. Ő, aki szükséges. Mintha szemérmesen mondaná: Vegyétek észre, hogy én itt vagyok. A legjobb rész, bármilyen termény legnemesebb része, amit az Istennek áldoznak fel. Az Istenszülő, akit hordozott, akiért élt és szenvedett. Társulhat hozzá emberi önérdek, ügyeskedés, versengés, visszaélés és korrupció.

Bölcs Leó császár

Vegyük csak például Bölcs Leó császárt. Első felesége gyermek nélkül halt meg, az ortodox egyház azóta is szentként tiszteli. Mivel a császár korábban az egyházi előírásoknak megfelelően megtiltotta a kettőnél többszöri nősülést, sőt már a másodikat sem támogatta. Ennek ellenére örökös híján kénytelen volt megoldást keresni, így mind a saját, mind az egyházi törvényt megszegve mégis megnősült 900 körül. A kapcsolat többszörösen is szerencsétlenül sikerült, egyrészt megrontotta a császár és az egyház viszonyát, az ifjú ara egy év múlva a túlvilágra költözött. A császár az egyik szeretője társaságában vigasztalódott, akitől végül fiúgyermeke született 905-ben. Nikolaosz pátriárka azzal a feltétellel keresztelte meg Konsztantinoszt és ismerte el legitim uralkodónak, ha a császár eltaszítja élettársát. Pár nappal a keresztelő után a császár szeretőjét kinevezte császárnővé, amivel kiváltotta az egyház ellenállását, nem engedték be a Hagia Szophia székesegyházba.

Bizonyára többeknek is közös az a gyerekkori emlék, amikor esti játszás során a kis kuckót pléddel fedték be S ez alatt a lepel alatt titokban zseblámpával világítottak, és a gyermeki fantázia megindult a játékon keresztül. Ezen a templombúcsún az egykori gyermeki ábrándozásokat felülmúlva, a templomi kultusz teljen meg a szentek jelenlétével és életünk alakuljon át még inkább Isten hordozássá. Kérjük ehhez az Istenszülő pártfogását és oltalmát: „Födözz be minket a te drága védőlepleddel, és szabadítsd meg bennünket minden bajtól, kérvén a te Fiadat, a mi Krisztus Istenünket, hogy üdvözítse a mi lelkünket.” 

A Szent Liturgia végén körmenetet tartottak, majd következett a miroválás és az agapé. Ezúton is nagyon köszönjük a lelkes híveknek, a Márkó, a Kujbus, a Komáromi és a Mátyás családnak is az önzetlen segítségét! 

A meghívott vendégeknek az Érseki Hivatalban tartottak összejövetelt, ahol köszöntőt mondott dr. Papp László, Debrecen város polgármestere. Mint említette: „a város első embereként büszke arra, hogy itt valamennyi felekezet békében él egymással és segítik egymás fejlődését. A görögkatolikusok pedig nagyon fontos szerepet játszanak a város életében.”

A program az EFOP-1.3.5-16-2016-00515-ös számú projekt keretén belül valósult meg.