Továbbra is számítanak a magyar-ukrán határon az önkéntesek munkájára

Dr. Oláh Tamás és kollégái a barabási határhoz közel, a település művelődési központjában kialakított bázison teljesítenek szolgálatot. Február közepén naponta 200-300 ember is megfordult itt, mostanra ez a szám lecsökkent, de a menekültellátás attól még folyamatos.

- Kevesen vagyunk egy műszakban, mindössze 1-2 hivatásos karitász-dolgozó tud szolgálatot teljesíteni, hozzájuk osztják be az önkénteseket, akikből 15-20 főre volt szükség kezdetben, most elegendő 8-10 is. Ahogy távolodunk a háború kitörésétől, ugyan csökken a menekültek száma, de ez nem azt jelenti, hogy nem fognak érkezni a jövőben is, csak most az ott élők kivárnak a maradást vagy elindulást illetően – mesélte kérdésünkre az igazgató.

Mint mondta képtelenség lenne jó szándékú segítők nélkül dolgozniuk, akiknek főként az a feladatuk, hogy szállást, élelmet biztosítsanak a menekülteknek, de egyéb, például a továbbutazásuk kapcsán felmerülő problémákban is közreműködjenek. Az adományok szortírozása, rendszerezése és a segítőpontok tisztántartása szintén rájuk hárul. Dr. Oláh Tamás szerint egy önkéntesnek nemcsak talpraesettnek kell lenni, hanem empatikusnak is, hiszen akik a frontról, – Kijev, Szumi, Mariupol, Harkov – több napos út után érkeznek meg kifejezetten zaklatottak, kiszolgáltatottak, kimerültek, így fontos, hogy türelmesek legyenek velük a segítőpontokon. A tapasztalat az, hogy minden önkéntes együttérző és senkinek nem kell kétszer elmondani mi a feladat. Talán ennek is köszönhető, hogy a bajba jutottak egészen hamar biztonságban érzik magukat Magyarországon.    

Most nem annyira feszített a tempó, de mivel a Karitász 24 órában látja el a szolgálatot, ezért mindenképpen kell a plusz erő. A legszerencsésebb az, ha valaki több napot, több szolgálatot tud vállalni a határon.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye hivatalának munkatársai közül többen is úgy érezték, hogy nemcsak „hivatalból”, hanem önszántukból is ott a helyük a határon. A háború kitörésekor hetente akár többször is mentek, igaz, ők első sorban az adományok eljuttatásában segédkeztek. Közös meglátásuk volt, hogy igazán akkor lehetett felfogni, hogy a „világ kifordult a négy sarkából”, amikor saját szemükkel látták az embertömeget. A magyar görögkatolikusok nagyon sokat köszönhetnek a Munkácsi Egyházmegyének, érthető, hogy a hivatal dolgozói közül is sokakat felkavart milyen tragikus helyzetbe kerültek a testvéregyházban élő emberek.

- Most azt az időt éljük, hogy aki egy kicsit is a humánum oldaláról közelíti meg az életet, az megragadja az ilyen lehetőséget és elindul segíteni. Nem mérlegeli azt, ki tehet erről a háborúról, csak az emberrel foglalkozik – mondták a hivatal dolgozói, akik szerint azért is jó önkénteskedni, mert ha az emberben van egy jó értelembe vett kalandvágy megannyi, nem éppen hétköznapi helyzetben próbálhatja ki magát és ismerhet meg új embereket, sorsokat.

***

A Katolikus Karitász BARABÁS községben lát el szolgálatot (a Művelődési Házban és környékén: Barabás, Árpád u. 28.).

Barabáson 12 órás műszakokban váltják egymást az önkéntesek: 08:00-20:00 és 20:00-08:00 időszakokban.

Itt helyben a következő tevékenységekhez várunk segítséget:

- ételosztás, raktárkészlet rendezés, adomány átvétel, úti csomag összeállítás, menekültek be- és kikísérése a járművekhez

- a nyelveken beszélők a regisztrációs pultnál is tudnak segédkezni

- fuvarszolgálat (saját járművel)

(beszélt idegen nyelv előny, de nem feltétel!)

Kérjük, a szolgálattal/felajánlással kapcsolatban minden esetben vegyék fel munkatársukkal a kapcsolatot:

Karitász Bázis Barabás (0-24) +36 30 163 33 35