Az Istenszülő oltalma ünnepe

A X. század elején a konstantinápolyi Blacherna templomban az Istenszülő megjelent Krisztusért balgatag Szent Andrásnak. A hagyomány szerint ekkor az Istenszülő megszabadította a fővárost az ostromló szaracénoktól. Krisztusért őrültséget színlelő Szent András szokása volt, hogy az Istenszülőnek szentelt templom ambónja előtt állva imádkozzon, amíg erejéből telik. Egy virrasztás során hajnal négykor látta, hogy a királyi ajtónál az Istenszülő a kíséretével együtt megjelenik, és hosszan imádkozik. Az imája közben a vállkendőjét levette a fejéről és a jelenlévő nép feje fölé terjesztette.

Az Istenszülő oltalmának emlékezete a debreceni főszékesegyház címünnepe is egyben; az ünnepi szertartásrend a következőképpen alakul:

Előeste: 18.15 nagyvecsernye

Szent Liturgia: 6.30, 8.00, 10.00 (ünnepi szónok: Juhász Géza, a Miskolci Egyházmegye helynöke) 17.30

Utrenye: 9.00

Vecsernye: 18.30