Vízkereszt ünnepe

Január 6. Vízkereszt napja. A keresztény világ számára ez az Úr megjelenésének ünnepe. Ezzel a nappal ér véget a téli ünnepkör és kezdődik a farsang időszaka, valamint a népszokás szerint ilyenkor szedik le a díszeket a szentese feldíszített karácsonyfáról. Vízkereszt ünnepén a katolikus templomokban hagyományosan vizet is szenteltek. Az Attila téri főszékesegyházban járt a Debrecen Televízió:

http://www.dehir.hu/videogaleria/vizkereszt-a-debreceni-templomokban/ 

Úristenünk és Üdvözítőnk Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe

Tulajdonképpen Urunk megkeresztelkedésének ünnepe, amelyet görögül „Theofánia” néven emlegetnek a liturgikus könyvek. Az Úr megjelenésének ez az ünnepe ősibb, mint a karácsony: nyugaton az Epiphania kezdettől fogva inkább a napkeleti bölcsek, a mágusok hódolatára emlékeztet, míg keleten a megkeresztelkedő Jézus fölött elhangzó atyai kinyilatkoztatást emelték ki. Ezzel a nappal zárult le végérvényesen az ószövetség, és vált mindenki előtt nyilvánvalóvá Jézus Messiás mivolta. Egyébként Alexandriai Kelemen már a II. században azt tartotta, hogy Jézus január 6-án született, és az örmény egyház is mindmáig megmaradt az ősi ünneplési rend mellett, vagyis csak ezt az „Epifániát” ünnepli Jézus Krisztus eljövetelének és megnyilvánulásának napjaként. Kappadokiában és Konstantinápolyban a IV. század végére vezették be nagy keleti egyházatyáink a karácsony decemberi ünneplését, és ezekben az egyházakban a Theofánia vagy Epifánia már Krisztus megkeresztelkedésének emléke lett: emlékeztet mindarra a jóra, ami Krisztus megkeresztelkedéséből és nyilvános fellépéséből áradt az emberiségre.