Vízkeresztkor az a legfőbb vágyunk, hogy megtisztuljunk és felismerjük a Megváltó érkezését - Duna-szentelés Budapesten

Mi lelt téged tenger, hogy futottál, és te, Jordán, hogy visszafordultál?

Mi lelt téged, Duna, hogy megrendültél, te, népek folyója, hogy megtisztultál?

Mi lett veled, hogy partodra fogadtad az imádkozókat, és befogadtad a habjaidban elalvó lángokat?

Mi történt veled, hogy végigpásztázott az áldó kéz és alámerült benned az áldó kereszt?

Mi tudjuk-e, testvéreim, hogy mi történik itt? Az öreg folyót faggassuk erről, vagy van más, aki megfelel nekünk ezekre a szokatlan kérdésekre?

Egyáltalán tudjuk-e, hogy mi történik az életünkben? Ismerjük-e az életünk történetét?

Fölfogjuk-e, hogy mi mozgat minket tetteinkben? Fölismerjük-e, hogy ki mozgatja ezt a világot?

Krisztusban szeretett testvéreim! Ezek nem lényegtelen kérdések! Ezek az életünk kérdései, amelyek nem maradhatnak felelet nélkül. Hogy mi történik vízkeresztkor a folyó vizével, az nem pusztán száraz teológiai kérdés. Ez az életünket érinti. Amennyiben megérint minket a megszentelt víz, annyiban érint minket az Isten áldó keze. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy megáld-e ez a kéz vagy sem. Nem mindegy, hogy részesülök-e ebben az áldásban vagy sem. Hogy odahajtom-e a fejemet Isten áldó keze alá, vagy nevetve elfutok előle. Testvéreim, ez az életünk lényegét érintő kérdés, hogy hogyan közeledem Isten áldó keze felé.

Vízkeresztkor Isten közeledik felénk. Jön, jön, egyre közelebb, már be is lépett a folyóba, az alámerülő kereszttel maga a keresztrefeszített száll le közénk, a vizeinkbe, a hétköznapjainkba. Eljön, hogy közöttünk legyen. Nem mindegy, hogy én hogyan viszonyulok ehhöz, hogy én hogyan viszonyulok hozzá, aki hozzám jön. Az életem kérdése, hogy hogyan viszonyulok Istenhöz.

Hadd mondjak egy közönséges dolgot. Itt vagyunk a Parlament közelében. Ugye, nem mindegy, hogy van-e barátunk a parlamenti képviselők között vagy sem, nem mindegy, hogy barátunk-e valamelyik miniszter vagy ellenségünk. Teljesen függetlenül attól, hogy ki van hatalmon, a parlamentben lévőknek van hatása az életünkre. Hát mennyivel inkább van hatása az életünkre az, hogy jóban vagyok-e a Jóistennel vagy sem. Márpedig sokkal jobban függünk a Mindenhatótól, mint bármely világi hatalom képviselőjétől. Igaz, sokkal nagyobb szabadságot ad nekünk a Mindenható, mint bármely világi hatalom, de éppen ezért függ teljes egészében tőlem, hogy hogyan viszonyulok hozzá.

Testvéreim! Azért jöttünk ki a vízpartra, hogy ráébredjünk erre a szabad függésre! Azért vagyunk itt, hogy fölismerjük a hozzánk közeledő Urat, aki nem csak fővárosunk és országunk kedves folyójába száll le, de leszáll a mi életünkbe is. Nem csak a világot tölti el a teljes vízháztartás megszentelésével, de betölti a mi életünket is. Ezért jön, hogy megajándékozzon minket, megajándékozzon önmagával. Tőlem függ, hogy mit kezdek vele. Nevetek rajta, kinevetem, kigúnyolom-e – sír a lelkem, hogy ezt sokan megteszik – vagy meghajtom a fejem, és azt mondom: Engem is áldj meg, Uram! Belátom, hogy szükségem van az áldásodra. Belátom, hogy szükségem van rád.

Abban bízom, testvéreim, hogy ezt egyre többen fölismerik. Hogy akik itt vannak, azok egyre mélyebben megértik, hogy mennyire szükségünk van Jézus Krisztusra, a megváltóra, a végtelenül szerető Úrra. Még ha nevetnek is rajtad, még ha nevetnek is rajtunk, azért mi hozzád tartozunk, Urunk. Add nekünk megerősítő megszentelésedet. A megszentelt vízzel járd át jelenléteddel életünket! Tudjuk, hogy be akarsz lépni az életünkbe, tudjuk, hogy meg akarsz szentelni bennünket. Mi is ezt szeretnénk, mi is ezt kérjük tőled, Urunk.

Kedves Duna, te, öreg folyó! Te tudatlanul is tudod, hogy Teremtődet hogyan kell fogadnod. Taníts minket is erre a csöndesen folyó alázatra! Megtisztuló mélységed vezessen minket is a lelki mélységek felé! Vízkeresztkor ez a legfőbb vágyunk, hogy mi is megtisztuljunk, mi is elmélyedjünk, mi is fölismerjük Megváltónk érkezését, mely megváltoztatta a Te folyásodat is. Mi is azt reméljük, hogy bár megtisztulásra szorulunk, hisz gyöngék és bűnösök vagyunk, de a hozzánk érkező irgalmas Isten a mi életünket is megváltoztatja, és akaratának folyásához igazítja. Mi Atyánk! Legyen meg a te akaratod a mi életünkben is! Amen.