Azt hiszem, e sorokat olvasó testvéreim közül kevesen vannak olyanok, akik életükben legalább egyszer ne zarándokoltak volna el a Szűzanyához Máriapócsra, leróva hálájukat, tiszteletüket, de leginkább kifejezve szeretetüket Jézus Krisztusunk Szülőanyjának. Generációkon keresztül hagyományozódik át ez a gyönyörű szokás, úgy visszük szeretteinket, házastársunkat, gyermekeinket, unokáinkat az Istenszülőhöz, mint ahogyan mi is megérkeztünk egykor szüleink, nagyszüleink, papjaink kezét fogva.
A Miskolci Apostoli Exarchátus híveitől március 15-én búcsúzott el a Kegykép, hogy jelenlétével tovább örvendeztesse a következő állomáshelyeken reá váró embereket.
Az alábbiakban olvasható és letölthető a Nagyböjt 4. vasárnapjának (Létrás Szent János) liturgikus szövegei.
A máriapócsi Kegykép országjáró körútján a Miskolci Apostoli Exarchatus területén az utolsó állomásához érkezett március 14-én, szombaton. A magyar néphagyomány szerint szombat Mária napja, még az időjárás is az Ő könnyeire emlékeztet.
Közel tíz év elteltével ismét Edelényben köszönthettük a Szűzanya Máriapócsi könnyező kegyképet. 10 év nagy idő, akkor nem gondoltuk volna hogy adódik életünkben még egy ilyen alkalom.
A máriapócsi Istenszülő kegykép könnyezésének 300 éves évfordulója alkalmából csütörtökön 13 óra után pár perccel megérkezett Encsre a Szent Anna térre. Lelkes encsi, baktakéki, garadnai és számos környékbeli település hívei várták.
A máriapócsi könnyező Istenszülő kegyképe megérkezett Sárospatakra. Megérkezett, s már el is ment. Jómagam szolgálatot teljesítettem a kegykép körül, és ezen szolgálat alatt volt időm látni és gondolkodni. A pócsi kegykép nagy értéke ennek az országnak, nemzeti értéke.
Stúdiónkba ezúttal Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke látogatott el, hogy meséljen életéről és hivatásáról. A szerzetesi élet érdekességei és örömei mellett saját útjáról is beszámol, vagyis arról, hogy hogyan lett a szerelmes és lázadó természetű fiatalból a magyarországi görögkatolikus egyház vezető személyisége.
Az újszövetségi Szentírás tanúsága szerint Jézus Krisztus az emberré lett Isten, aki megszólítja az embereket, parancsokat és ígéreteket ad nekik. Két fő parancsa, az Isten szeretete és a felebarát szeretete szorosan összetartozik. Isten minden embert szeret, Jézus parancsa pedig az Isten szeretetén alapszik, és minden emberre kiterjed. Bármilyen néphez vagy nemzethez tartozót magában foglal, hiszen mindenki felebarátunk, aki életutunkat keresztezi és segítségre van szüksége.
A hittan tanítására való felkészülés részeként 2015. március 7-én került sor Nyíregyházán, a Hittudományi Főiskolán a katekéták 2014/2015-ös tanév II. féléves szakmai továbbképzésére.
Nagy tömeg gyűlt össze a sárospataki bazilika előtti téren, hogy fogadja az Istenszülő kegyképét. Atanáz püspök atya Erzsébet szavait idézte a Szentírásból. „Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám?” /Lukács 1,43/ megemlékezett Árpád-házi Szent Erzsébetről is, s azt mondta, hogy az Égi Királynő látogatott el az Árpád-házi királylány városába.
Az alábbiakban a 2015. március 15-i, Nagyböjt 4. (Létrás János szentéletű atya) vasárnapjának kottáit és letölthető hangfelvételeit találják.
Szeretettel hívjuk fel figyelmüket egy különleges rendezvényünkre, amit 2015. március 28-án (szombaton) szervezünk meg, Szent Pál gondolataitól ihletve Böjti futás elnevezéssel. Összejövetelünk célja, hogy a nagyböjti időszakot egy közös együttléttel zárjuk le, mely által mindannyian megerősödhetünk és ráhangolódhatunk a Nagyhétre. Szeretettel várunk egyéni jelentkezőket is, hiszen a felnőttek és családok is futhatnak velünk együtt!
Különleges lehetőséged nyílik találkozni önmagaddal, kortársakkal, egy olyan helyszínen, 15 fős csoportban, amely Mária-kegyhely, s mint ilyen, világnézetünk szerint, különös jelentőséggel bír, a női sors hiteles megélésére vonatkozóan.
Csodálatos eseményre készültünk napok, hetek óta. Mi oly sokszor vendégeskedtünk már a Szűzanyánál Máriapócson. Most Ő látogatott el hozzánk. Fontos vendéget vártunk, szívünket, lelkünket ünneplőbe öltöztettük, hogy méltóképpen fogadhassuk Égi Édesanyánkat.