Nagy lelkesedéssel és izgalommal tele indultunk Kányból 2009. augusztus 8-án szombat reggel Szlovákiába, a klokocsói zarándoklatunkra Szabó Roland atya vezetésével. A kányi egyházközség hívei még az út elején kiegészültek szászfai, gagyvendégi és szemerei testvérekkel is. A határt átlépve fölvettük Hornyák Péter atyát, a szesztai magyar görög katolikus egyházközség paróchusát (Szlovákia) aki zarándoklatunk során végig kalauzolt bennünket. Kassán keresztül, egy csodálatos vidéken át vezetett a több órás utunk, ami alatt szertartásainkat imádkoztuk. Tíz óra körül értünk a klokocsói görög katolikus templomhoz, ahol megcsodálhattuk az Istenszülő ikonját, ami több száz éve könnyezett a ma álló templom elődjében. A kegykép történetéről röviden csak annyit, hogy az eredeti kép 1670-ben könnyezett az ősi klokocsói fatemplomban, aztán igen hányatott utat járt be, mígnem az idők folyamán elveszett. A mostani képet a századfordulón festették az akkori eperjesi püspök, Vályi János kérésére, aki aztán Klokocsónak ajándékozta a képet.
Megemlítendő, hogy a kegyképnek magyar felirata van! Így hangzik: „Boldogasszony valóságos képe, mely 1670. Felsőmagyarországban Vinna várához tartozó Klokocsó nevű oroszfalu templomában sokak láttára elsőben könnyezni s az után némely eretnekek késsel szúrások után orczáján legörgő könnyhullatással sírni láttatott.”
Amikor a Kegyképhez értünk különös érzés töltött el minket: egy részt a találkozás öröme, másrészt, hogy megoszthattuk a szívünket nyomó terheket a Szűzanyával és kérhettük a közbenjárását ezek enyhítésére. Elimádkoztuk a Parakliszt, ami alatt lehetőség volt a Szent Gyónásra, majd a Szent Liturgián hálát adtunk Istennek, hogy megsegített minket ezen a hosszú utunkon. A templomból kilépve vettük észre, hogy tulajdonképpen egy üdülő faluban vagyunk és alig néhány méter választ el minket a hatalmas Zempléni víztározótótól, aminek a partján áll ez a templom és magas hegyek veszik körül. Következő állomásunk Nagymihályban volt, ahol megtekintettük a szerzetesek által fenntartott szép bizánci stílusú templomot, és hódolhattunk az ott nyugvó vértanú – Dominik Trčka – ereklyéi előtt. Azután Kassára indultunk, és ott megcsodáltuk a Szent Erzsébet dómot, ahol II. Rákóczi Ferenc földi maradványai találhatók. Megnéztük a görög katolikus püspöki palotát és egy percre bepillantottunk a görög katolikus székesegyházba is. Megköszöntük a szesztai tisztelendő úrnak az egész napos kalauzolást és fáradságot, majd fáradtan indultunk haza. Útközben még betértünk a garadnai templomba is, ahol a helyi paróchus, Polyák Imre atya bevezetett minket a templom történetébe. Ezután folytattuk az utunkat hazafelé, ahova testileg megfáradva, de lelkileg megújulva, élményekkel gazdagodva érkeztünk meg.
Csodálatos nap volt mindnyájunk számára, mert lelkileg megújultunk, most még jobban érezzük a Szűzanya közelségét, és nagyobb bizalommal fordulunk kéréseinkkel hozzá. Köszönet Hornyák Péter és Szabó Roland atyáknak, akik mindezt megszervezték, és lehetővé tették, hogy ide is eljussunk.
Madaras Jusztina
Kány