A szórványban élő görögkatolikusok számára különösen nehéz, és sokszor kíván áldozatokat a hit közösségi gyakorlása, a távol eső templomok, parókusi központok miatt is. Több helyen szerveznek hát az egy környéken lakók kis közösségi alkalmakat, szertartásokat, mert hitünket igazán méltó módon csak így tudják gyakorolni és megtartani. Május utolsó szombatján a Vas megyei kisváros, Vasvár centrumában lévő, nemrég felújított, egykori domonkos kolostorban „Keleti lélekkel, keleti képekkel, keleti énekkel” címmel tartott délutánt a görögkatolikus hagyományok iránt érdeklődőknek a győri görög egyházközség. A kánikulai hőségben a rendház évszázados, hűvös falai kellemes hátteréül szolgáltak az elhangzó előadásoknak, melyekre nemcsak a helybeli római katolikus közösség tagjai, hanem a környéken élő görögkatolikus hívők is örömmel eljöttek. A 25-30 főnyi hallgatóság (Vasvárról, Sopronból, Kőszegről) elsőként Polgári László győri parókus atya szavai alapján ismerhette meg az Istenszülőhöz szóló paraklisz felépítését, gazdag jelképrendszerét, az ima jelentőségét. Majd Királyné Kocsis Magdolna zenetanárnő, a szegedi parókia kántora tartott zenével illusztrált előadást a görögkatolikus zene gyökereiről, jellegéről, ma is élő változatairól, a különleges módon azonos, ősi szövegekre épülő, mégis egyedi dallamkincsről. És bár hangfelvétel nem készült, a terem zengett a lelkes énekszótól. Végül Kisléghi Nagy Ádám festőművész, érdemes művész beszélt „Ablakok a mennyre – Az ikonokról festő szemmel” című előadásában az ikonok kialakulásáról, fejlődéséről, sokszínűségéről, magával ragadva a hallgatóságot. Ezt követően, a délután szerves folytatásaként hangzott fel a plébániatemplomban az Istenszülőhöz szóló paraklisz, melyet László atya végzett a plébánián szolgáló Ghie Marsel verbita atya és hívei jelenlétében. A kántori szolgálatot Elek Antal, a soproni szórvány közösség kántora végezte. Az esti szentmisén, a római naptár szerinti Úr napja előestéjén, Polgári atya koncelebrált és mondott homíliát, rögtönzött kis görögkatolikus kórusunk pedig Királyné Kocsis Magdolna kántor asszony vezetésével énekelt az áldozás alatt és a mise végén. A nap családias hangulatú agapéval zárult. A délután és az este egymásra épülve erősítette meg bennünk, szórványban élőkben az összetartozás érzését és szükségességét, valamint hasonló alkalmak megszervezésének igényét más településeken is, hiszen olyan értéket kapunk hitünk által egymástól, melyet meg kell mutatnunk és ünnepelnünk is egyben. Az ez által megtapasztalt kegyelem csak tovább mélyíti e törekvéseinket. Köszönjük a kezdeményező Kisléghi-Kocsis házaspár gondos szervező munkáját, meleg vendégszeretetét és a tőlük kapott ösztönzést a résztvevők nevében is. dr. Király Rita