Ruszin és magyar gyermekek ismerkedtek a magyar történelemmel Ópusztaszeren
2016.augusztus 17., szerda

Megerősödés lélekben, identitásban, anyanyelvben – ez is a célja annak a tábornak, melyet a görögkatolikus egyház szervez kárpátaljai magyar és ruszin, valamint magyarországi ruszin gyermekek számára. A hét folyamán kirándulásokat, játékos programokat és fürdőzést szerveznek a résztvevőknek, ellátogatnak szegedi templomokba, míg kedden a Feszty-körképet is megtekintették Ópusztaszeren.

Két turnusban 25-25 gyermek vehet részt a táborozáson, amelyet az 1989-es kárpátaljai árvíz óta minden nyáron megrendeznek a szegedi görögkatolikusok. A fiatalok táboroztatását az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a görögkatolikus egyházközösség, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat és magánszemélyek jóvoltából tudják megvalósítani. 

A tizenhat esztendős Tóth Márton először jár hazánkban, mint elmondta, nagyon tetszik neki Szeged és környéke. Mint megtudtuk tőle, túrázás és fürdőzés is vár a fiatalokra, Mártont mégis a Feszty-körkép érdekelte a legjobban, még sosem látta a monumentális festményt. A kárpátaljai Gálocsból jött a táborba Tóth Noémi. A tizenhárom esztendős fiatalnak rokonai élnek Miskolcon, vagyis már többször járt Magyarországon, de Ópusztaszerre most először volt módja ellátogatni. Mint elmondta, Gálocs környéki falvakból is jöttek a táborba, aminek nagyon örül, mert náluk kevés a fiatal, így a tábor számára azt is jelenti, hogy új barátokat szerezhet. 

A Szegedi Görögkatolikus Egyházközösség jóvoltából Ópusztaszerre minden évben ellátogatnak határon túli és magyar gyerekek – mondta el Kertész Péter, az ÓNTE igazgatója. „Az emlékpark a magyarok és a Kárpát hazában élő népek találkozóhelye is, egy olyan funkciót lát el, amivel kevés intézmény büszkélkedhet, hiszen a nemzeti összetartozásunk emlékhelye is Ópusztaszer. Fontos számunkra, hogy az elszakított országrészekből érkező magyar testvéreink, illetve a más nemzetiségűek, akikkel évszázadokon át együtt éltünk, itt találkozhatnak nálunk, és megismerhetik a magyar történelmet és kultúrát” – fogalmazott Kertész Péter. 

A gyerekeket szintén köszöntő Fülöp Attila, az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a táborral kapcsolatban kiemelte, hogy a Kárpátaljáról érkezett ruszin és magyar gyermekeken kívül Magyarországon élő ruszinok is résznek a programokban. „Fontos tudni, hogy a ruszin népcsoportnak történelme során nem adatott meg, hogy anyaországban éljenek, így életükben két biztos tényező van általában: a szülőföld biztonsága és a görögkatolikus egyházhoz való kötődés. A nemzetiségek túlélését és virágzását az egyházhoz való kötődés és közösségi szerveződés egyik legfontosabb elemeként tarthatjuk számon” – hangsúlyozta. Az EMMI helyettes államtitkára elmondta, hazánkban az államalkotó tizenhárom nemzetiség egyikeként vannak számon tartva a ruszinok, és így bizonyos jogok és támogatások megilletik őket, például a közösség kultúrájának megőrzését, a hitbeli kötődést és az anyanyelv ápolását segítik az intézményfenntartás mellett. „A 2017-es költségvetésben mintegy 8,7 milliárd forint áll rendelkezésre a nemzetiségek közvetlen támogatására, mely összeg 2010-ben a 3,6 milliárdot sem érte el” – közölte Fülöp Attila. A kormány egyébként idén mintegy 300 hasonló nemzetiségi tábort támogat összességében 270 millió forinttal, jelen esetben másfél millióval járultak hozzá a kárpátaljai és magyar fiatalok nyaralásához. 

Egy kitűzőt adott át minden táborozónak Bán Gergelyné Szónoczky Mária, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, amelyen a magyar és a ruszin zászló található. Elmondta, hogy a nemzetiségi önkormányzat a tábor finanszírozásához járult hozzá, ők igényeltek támogatást az EMMI-től is. „Nagy öröm számunkra, hogy a táborozó gyerekek közül többen beszélnek ruszinul, amit meg kell becsülnünk, hiszen hazánkban már alig ismerik már ezt a nyelvet” – hangsúlyozta. Szaplonczay Miklós szegedi görögkatolikus esperestől megtudtuk, hogy az egyházközség általában éves szinten 20-25 főt fogad Kárpátaljáról, akik egyhetes turnusokban érkeznek, vagyis átlagosan félszáz fiatalt látnak vendégül. „Ez kihívás egyházközségünknek, és nemcsak anyagi szempontból, hiszen nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekekkel való foglalkozásra, a kultúrájuknak a megismerésére. Szegeden viszonylag nagy számú a görögkatolikus közösség, egy részük ruszin nemzetiségű, így nagyon nagy örömmel fogadjuk mindig a ruszin gyermekeket, és segítünk nekik saját kultúrájuknak a felfedezésében is” – fogalmazott Szaplonczay Miklós. Az esperes hozzátette, Szeged szépségeit is megmutatják a táborozóknak, és természetesen Ópusztaszerre is ellátogatnak minden évben, hogy a magyar történelmet és kultúrát megismertessék velük. 

Még papnövendék volt Szkoropádszky Péter, Palágykomoróci Görögkatolikus Egyházközség adminisztrátora, amikor megismerkedett Szaplonczay atyával, aki tavaly jelezte felé, hogy van lehetőség gyerekek magyarországi táboroztatására. Akkor 15 fiatalt, míg most 25-en érkeztek Kárpátaljáról. „Az én egyházközösségem vegyes, többségében magyar, de a betelepülők miatt egyre több ruszin hívő is van, akiket szintén elhozhattam, hogy megismerjék az országot és azt a kultúrát, amelyhez ők is tartoznak, bár ezt próbálják velük elfeledtetni. Egy ilyen tábor jó alkalom ennek felelevenítésére, továbbá arra, hogy egymást is megismerjék, ugyanis külön iskolában tanulnak, a magyarok magyarban, míg a ruszinok ukránban, viszont ez a tábor összehozhatja őket. Ezek a tapasztalások igazán otthon fognak beérni, ahol is együtt építjük tovább az egyházközösségünket” – magyarázta Szkoropádszky Péter. Kérdésünkre elmondta, az ottani magyar hívek befogadóak, nem ellenezték, hogy ruszin ajkú hívek is helyet kaptak a templomban, és saját liturgiájuk van, míg a gyermekek hitoktatásban részesülnek. „Jó érzés látni, hogy a krisztusi szeretet megmutatkozik ily módon is, hogy bár más nyelvet beszélünk, ugyanazt a hitet valljuk, ugyanahhoz az Úristenhez imádkozunk” – fogalmazott. A tábor a közös hitet is erősíti, szertartásokon vesznek részt a gyerekek, illetve mivel a kiemelt témaként idén a templomokat választották, ellátogatnak Szeged számos istentiszteleti helyére, így például az új zsinagógát és ortodox templomot mutatnak a résztvevőknek.

szegedma.hu